Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - A csődön kivül köthető kényszeregyezség törvénytervezetének jogorvoslati rendszere

6 hajótulajdonosokat a felelelőség súlya alól részben mentesítse. Nálunk az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról az 1907 évi XIX. t.-cz. intézkedik. Csodálatos, hogy ahelyett, hogy a törvény a biztosításra jogosultak között a tengerészeket is felsorolná, ellenkezőleg az 1. §. utolsó bekezdésében a biztosítás alól a tengeri hajózásnál és a tengeri halászatnál alkalmazottakat kifejezetten kiveszi. Valószínű, hogy a törvényhozást az a gondolat vezette, hogy a tengerészek ellátásáról a tengerészeti rendtartás megalkotásánál fog intézkedni, azonban a tengerészek jelenlegi állapotának javítása oly sürgő? szükség, amelynek elmulasztása minden nappal fokozódó veszélyt és kárt okoz tengeri hajózásunknak. A csődön kívül köthető kényszeregyezség törvénytervezetének jogorvoslati rendszere*) Irta: dr. Messinger Simon, budapesti ügyvéd. A tervezet jogorvoslatot ad a bíróságnak a csődön kívüli kényszeregyezség tárgyában hozott határozatával szemben; még pedig a jóváhagyást megtagadó határozat ellen az adósnak és az egyezséget elfogadó hitelezőknek, a jóváhagyó határozat ellen pedig azoknak a hitelezőknek, kik az egyezség ellen szavaztak, de ezeknek is csak abban az esetben, ha nem volt meg a törvényes többség, egyéb indokok alapján pedig csupán akkor, ha legalább Vs-öd rész szavazott az egyezség ellen. Látni való, hogy a tervezet minél szűkebb keretre óhajtja szorítani a jogorvoslatot. Én ebben az irányban még tovább mennék és teljesen elejteném a felfolyamodást. Itt nincs és nem lehet szó bonyolódott jogi kérdésekről vagy nehezen tisztázható tényállásról, melyek indokolttá tennék azt, hogy még egy fórum foglalkozzék az ügygyei. Ellenben fontos az, hogy az ügy mielőbb jogerős befejezést nyerjen. Tapasztalat szerint a soronkivüli elintézés is, hozzá számítva az 5 napi felfolyamodási határidőt és a felterjesztést, leküldést, kiadványozást és egyéb segédhivatali teendőket is, legalább 4 hetet szokott igénybe venni, tehát annyi időt, amennyi alatt rend*) Részlet szerzőnek a Magyar Jogászegyletben tartott fölolvasásából. 1 BZ. szerint az egész egyezségi eljárást be lehet majd fe-ezni. Az nem indok a jogorvoslat mellett, hogy a csődbeli kényszeregyezségi eljárásban is megvan. Sőt az uj egyezségi eljárásnak mintaadónak kellene lennie a jövő csődeljárására nézve a lebonyolítás gyorsaságában és telesleges formák és jogorvoslatok kiküszöbölésében. Erre a jogorvoslatra különben azért sincsen szükség, mert a tervezet igen erős fegyvert ad a hitelezők kezébe abban az esetben, ha az adós koholt mérleget vagy koholt .tartozásokat állított fel, vagy ha valamely hitelezőjének a szükséges többség elérése végett a többi hitelező beleegyezése nélkül kedvezőbb feltételeket biztosított. Mindezekben az esetekben bármely hitelező keresetet indíthat az adós ellen az egyezségből folyó leengedésnek hatálytalanná nyilvánítása iránt. Az alapeszme helyes, de a tervezet nem viszi keresztül következetesen. Ki kellene terjeszteni általában minden olyan esetekre, midőn az adós csalárd módon jutott az egyezséghez, bármilyen volt is az eszköze és minden olyan esetre, midőn valamely arra törvény szerint nem jogosított hitelezőjének kedvezményt adott, még ha nem az egyezség érdekében tette is. Az első csoportra példa valamely hitelező helyes lakczimének elhallgatása, hogy ne idézhessék meg a tárgyalásokra, a másodikra valamely rokon hitelező kedvezményezése, kit szavazati jog nem illet meg. Ugyanígy keveslem a tervezet nyújtotta büntetőjogi védelmet is. A tervezet szerint 3 évig terjedhető fogházzal és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és hivatalvesztéssel büntetendő az, aki abból a czélból, hogy az adósnak vagy magának vagy bárki másnak előnyt szerezzen, az egyezségi eljárásban koholt követelést érvényesít, vagy ilyennek érvényesítésére más személyt használ fel; és két évig terjedhető fogházzal, valamint ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó az, aki a hitelezők valamelyikének vagy annak beleegyezésével bárkinek abból a czélból, hogy a hitelező szavazatával bizonyos határozat hozatalához hozzájáruljon, pénzt vagy pénzértéket vagy más előnyt ad vagy igér, nemkülönben az, aki az e czélra adott vagy igért pénzt, pénzértéket vagy előnyt elfogadja. Minél jobban mentesítjük az eljárást korlátozó alakszerűségektől, annál hathatósabb büntetőjogi sanctióval kell azt körülvenni. Ezért tartom szükségesnek, hogy az adósKereskedelmi Jop