Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / Tartalommutató

498 Kereskedelmi Jog 24. ez. 295. Az adós által kifogásolt könyvkivonat a csőd elrendelése czéljából egymagában nem alkalmas a kö­vetelés fennállásának bizonyítására 239 296. Viszonkeresetnek a csödperben akkor sinc3 helye, ha felperes a csőd folyama alatt került csődbe. 239 25)7. A csőd megnyitása előtt az úgynevezett egyez­tetőnek adott előleg mir.t fizetés a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján sikeresen meg nem támadható. . 263 298. Csödjogilag meg nem támadható a közadósnak az a jogcselekménye, amely szerint a váltó alapján köl­csön vett pénzt átadta a váltóforgatónak, hogy a váltó­kölcsönt a közadósnak fizesse vissza 287 299. A tömeggondnok jogtalan eljárása folytán elő­állott kárt a csődtömeg a károsult félnek mint tömeg­tartozást megtéríteni tartozik f.02 300. Ha a váltó a csődnyitás előtt hat hónapot megelőzőleg adatott tovább, akkor ezen továbbadóval szemben a csődtörvény 30. §. második bekezdése alapján nem lehet a fizetést hatálytalanítani oly esetben, midün a fizetés a visszkereseti kötelezettnek különbeni mentesü­lésére való tekintettel nem volt visszautasítható. . 316 3ul. A közadós hónapokon át nem fizetett, pro­longáltatott, időhalasztást kért, activ könyvköveteléseket leszámitoltatott, de végrehajtás nem voit ellene, de még per se. Mind&ét elsöbiróság a fizetés megszüntetését látta, a kir. Curia megváltoztatta, ezt csak pénzzavarnak minősítette és ezért a keresetet elutasította. . . . 342 802. Kiskorúak követelése az apa csődtömege ellen az anyai hagyaték kiadása iránt, nem soroztatott az I. osztályba 342 303. Ha a hitelező csődnyitási kérvénye folytán a törvényszék a Cs. T. 248. §-a alapján tárgyalás kitűzése nélkül a csődöt megnyitotta anéikül, hogy a hitelezőt felhívta volna előzetesen költségbiztositék letételére: ily esetben a hitelező a tömeg elégtelensége miatt nem fe­lelős a tömeggondnok munkadijáért; de a készkiadáso­kat mint olyan, aki a csődkérés folytán számolni tar­tozott azzal, hogy a bíróság a csődöt meg is nyitja és hogy azzal költségek merülnek fel, ily esetben is meg­téríteni tartozik 362 304. A kifogás alakjában érvényesített megtáma­dási jog elévül 6 hónap alatt attól a naptól számítva, amikor a tömeggondnok az illető jogcselekménytől tu­domást szerzett 363 305. A csődtörvény 30. § ának rendelkezése nem alkalmazható olyan esetben, amelyben a közadós mint utolsó forgató teljesítette a fizetést. A hitelezőkkel kö­tött egyezség nem szünteti meg feltétlenül az előző végrehajtások foganatosítása által megteremtett fizetés­megszüntetési állapotot 382 306. Az egyenes váltókötelezett által felajánlott fizetés visszautasítása csak akkor vonja maga után a visszkereseti jog elvesztését, tehát a csődtörvény 30. §-a értelmében a hitelező a fizetésképtelen adós, mint egye­nes váltókötelezett által teljesített fizetést akkor fogad­hatja el megtámadhatatlanul, ha a fizetés az óvás fel­vétele előtt vagy óvás hiányában annak felvételére ren­delt határidő előtt ajánltatott fel 402 307. A csődtörvény 27. §. 3. pontja szempontjából az a kereskedő is fizetéseit megszüntetettnek tekintendő, akinek házi bútorait lefoglalták 403 308. A váltótörvény 29. §-a alapján nyert bizto­síték is megtámadható csödjogilag, ha az végrehajtási eljárás után helyeztetett letétbe. ....... 461 309. A részvénytársaság jogtanácsosának évi tisz­teletdija a csődkövetelések első osztályába sorozandó. 462 310. Szerződés felbontása iránti kereset akkor sem tartozik a csődbíróság kizárólagos hatáskörébe, ha a csődbe leltározott fedezeti váltók visszaadása is köve­telésbe vétetett 462 311. A részvénytársaság igazgatójának özvegye ré­szére, annak szolgálata alatt megszavazott nyugdij nem bir olyan ajándék természetéve), mely a csődtömeg ellen nem érvényesíthető 463 312. A hozomány átvételének közjegyzői okiratba foglalt elismerésével szemben a tömeggondnok köteles igazolni, hogy az átadás a valóságban nem történt meg 483 Tőzsde. 313. A feltételesen létrejött kötésben tőzsdebiró­sági kikötés határozottnak tekinthető nem lévén, ezen az alapon a tőzsdebiróság illetékessége meg nem álla­pitható H9 314. Ha a tőzsdebiróság kizárólagos illetékessége köttetett is ki, az ezen ügyletből kifolyólag adott fede­zeti váltók a váltóbiróság előtt perelhetők. . . .212 315. A nem jogosított tőzsdei ügynök által kiállí­tott kötjegy nem alkalmas a tőzsdebiróság illetőségének megállapítására 239 316. A budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága, mint törvény által elismert bíróság előtt kötött birói egyezség érvénytelenítése iránt, a hatáskör netáni hiányára fektetett indokból más polgári bíróság előtt per nem indítható - 288 317. Azon kikötés alapján, hogy az egyik félre a tőzsdebiróság, a másik félre a rendes bíróság illetékes, nem állapitható meg a tőzsdebiróság illetékessége. 330 318. Ismeretlen tartózkodásu alperes ellen a tőzsde­birósági kikötés nem érvényesíthető 464 319. A tőzsdebiróság előtti eljárásban a nem ügy­véd részére adott írásbeli meghatalmazás hitelesítendő ugyan, de ennek elmulasztása a nem vitás megbízási viszony joghatá'yát nem érinti 484 320. A tőzsdei szokványoknak az a határozmánya, hogy a fedezeti vétel legkésőbb a második köznapon eszközlendő, csupán azt eredményezi, hogy a későbbi fedezeti vétel nem tekinthető az eladóra kötelezőnek, de azért a piaczi avagy tőzsdei árkülönbözetet a vevő az utóbb eszközölt fedezeti vétel esetében is igényel­heti 484 Védjegy és szabadalom. 321. A védjegynek főczélja a védett árunak más hasonló készítményektől és áruktól való megkülönbözte­tése lévén, a védjegybitorlás megállapítását az árune­mek azonosságától feltételezni vagy függővé tenni nem lehet 191 322. A szabadalomhoz tüződő érdeknek másra tör­tént átruházása esetén a jogutódot korlátlanul vagy a szerződésileg megállapított korlátozások mellett az át­ruházott szabadalom tekintetében ugyanazon jog és védelem illeti, mint amit a törvény a szabadalom tulaj­donosának biztosit. Ezért a szabadalmi jognak elisme­rése a bitorlás megszüntetése és kártérítés iránti igényét nemcsak a szabadalom tulajdonosa, hanem a szerződés korlátai között az is érvényesítheti, a kire a szabada­lom iparszerü kihasználása iránti vagyoni érdek át­szállott 213 Ipar. 323. Az üzlethelyiség kirakatában egyszerű kéz­irással előállított „karácsonyi vásár", .mélyen leszállított árak" felírású papírlapok elhelyezése nem ütközik az 1884. évi XVII. t -ez. 51. §-ába 120 324. Könyvelési iparra iparigazolvány szolgáltat­ható ki 120 325. Iparengedély megadására-vonatkozó iparható­sági ügyekben az egyes feleknek nincsen panaszeme­lésre joguk a közigazgatási bíróság előtt .... 240 326. Ipari üzem körében és érdekében alkalmazott éjjeli őr iparossegédnek tekintendő 264 327. Az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-ában emiitett követelések jogi természetén nem változtat az a körül­mény, hogy az iparossegéd követelését nem ő maga, hanem végrehajtási letiltás alapján az ő jogán a köve­telés behajtására kirendelt ügygondnok érvényesiti. 384 Pénzügyi határozatok. 328. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának megállapításánál oly természetű ál­lamsegély, amelyet a részvénytársaság az államkincstár­tól nem ellenértéket képező viszontszolgáltatás fejében kap, az üzlet nyersjövedelméből levonandó . , . 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom