Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 4. szám - Védjegyjogunk reformjáról. 2. [r.]

4. sz. Kereskedelmi Jog 89 a bejegyzéssel a K. T. 38. §-ában körülirt jogkörét túllépte- e? a jelen esetben elbírálás tárgyát nem is képezheti: mert I. r. alperes amiatt, hogy az F. S. által eszközölt ez a bevezetés az I. r. alperest nem kötelezné, kifogást egyáltalán nem emelt. Minthogy pedig az elsőbiróság idevonatkozóan felhozott megfelelő indokok szerint M. 0. és I. r. alperes az 1600 K ás váltóból csak annak 1232 K-t meghaladó részét törlesztették, az utolsó 1232 K-ás prolongationalis váltót pedig már maga felperes volt kénytelen a saját pénzéből beváltani: ennélfogva jogos felperesnek az a kérelme, hogy I. r. alperes az általa elvállalt tartozásnak még ez ideig ki nem egyenlített hátralékos részét megfizesse. Részvénytársaság. 61. Érvényes a közgyűlés azon határozata, hogy a veszteség fedezésére felhasználandóka behajthatlan követelések utáni veszteségek fedezésére szolgáló alap, a nyugdijalap és a kulturális alap, mert sem a törvény, sem az alapszabály nem kötelezi a társaságot ilyen alapok fentartására, azokkal tehát a közgyűlés szabadon rendelkezhetett. (M. kir. Curia 670/1909. — 1909. decz. 16. A lugosi kir. törvényszék: Felperest abbeli kereseti kérelmével, mely szerint az alperesi részvénytársaság közgyűlésének az a határozata, melylyel az igazgatóság által bemutatott 1906. évi mérleget jóváhagyta, abban az irányban is megsemmisíttessék, amelynél fogva az a jóváhagyás arra is kiterjed, hogy a részvénytársaság vagyonában tapasztalt hiány fedezésére a társaság által létesített következő három alap is fordittassék és pedig a behajthatlan követelések utáni veszteségek fedezésére szolgáló 8431 kor. 69 fillérnyi alap, az intézet hivatalnokai részére alakított 17,949 korona 90 fillérnyi nyugdijalap s végre a kulturális czélokra szolgáló 8147 kor. 75 fillérnyi alap : elutasítja. Indokok : Felperes, mint az alperesi részvénytársaság egyik igazolt részvényese, a közgyűlési határozat megsemmisítését azért kérte, mert az azzal jóváhagyott 1906. évi mérleg hamis és a részvényesek anyagi érdekeit nagy mérvbén sérti, még pedig első sorban annak következtében, hogy ezen mérlegben a korábbi 1905. évi mérlegben még benfoglalt, a rendelkező részben felsorolt három alap már elő nem fordul. Felek között abban a tekintetben eltérés nincsen, hogy ennek okát az képezi, mikép a három alap a visszleszámolt váltók után befolyt összegek elsikkasztása folytán előállott és az 1906. év folyamán kiderült hiány részbeni fedezésére fordíttatott. Mivel pedig ennek következtében a kérdéses három alap az 1906. deczember 31 én a társaság cselekvő vagyonához már nem tartozott s igy az 1906. évi mérlegben természetszerűen kitüntethető nem volt, elbírálás tárgyává magától értetődőleg csak a közgyűlésnek a szóbanforgó határozatban benrejlő az az intézkedése teendő, melylyel az alapoknak az imént jelzett czélra történt felhasználásához hozzájárult; még pedig csakis abból a szempontból, hogy a közgyűlésnek emez intézkedése a törvénynyel és alperes alapszabályaival összeegyeztethető e ? A kereskedelmi törvény a részvénytársaságot nem hogy olyan alapoknak, amilyenekről itt szó van, hanem még tartalékalap felállítására sem kötelezi, az alperesi alapszabályok pedig, azok 48 és 49. §-aiból kitetszően csak arra kötelezik alperest, hogy addig, mig a tartalékalap a 100,000 koronát el nem éri, annak szaporítására minden egyes üzleti év nyereségének 10% át fordítsa; más alapok létesítésére azonban az alapszabályok sem kötelezik alperest, amiből kifolyóan a közgyűlés ily alapokkal, amennyiben mégis meglennének, szabadon rendelkezhetik. A nyugdijalap bevonása a különben itt perben nem álló intézeti tisztviselők jogait sem sérti; mert felperes beismerése és a póttárgyalás során bemutatott közgyűlési jegyzőkönyv szerint ezen alap az alperest illető jövedelemforrásokból létesíttetett s azt ő csak a nyugdijterhek könnyebb viselése végett állította fel a maga részére. (4875/1909.) A temesvári kir, ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : A kereskedelmi törvény nem tartalmaz oly intézkedést, amelyből folyóan az alperes részvénytársaság akár általános, akár különleges rendeltetésű tartalékalapok, nyugdijalap és kulturális alap létesítésére köteles lett volna, nem vitás továbbá a felek között, hogy az alperes részvénytársaságnak alapszabályai sem tartalmaznak ily alapok létesítésére köte« lező határozatokat, valamint nem vitás az sem, hogy a nyugdijalap kivételével az alperes részvénytársaság a most említett alapok megteremtésére alakszerű közgyűlési határozatot nem hozott, hanem ezek a tiszta jövedelemből évente juttatott javadalmazás utján létesültek anélkül, hogy bármely alapnak létesülésével egyidejűleg az alperes részvénytársaság alapszabályai az alapoknak kezelésére avagy fentartására vonatkozó rendelkezések felvétele által módosíttattak volna. Ily körülmények között az, hogy az 1906. üzletévre vonatkozó mérleg a felügyelő bizottság jelentése szerint akként lett egybeállítva, hogy az alperes részvénytársaság váltótárczájájában felmerült hiánynak fedezetére e három emiitett alap felhasználtatott, úgyszintén az, hogy az 1907. február hó 14 én tartott közgyűlés a felügyelő bizottságnak jelentését és mérlegét elfogadva, a három alapot hiányok fedezetére rendelte fordítani, a közgyűlés eme határozatának megsemmisítésére alapul azért nem szolgálhat, mert ezeknek az alapoknak ily értelemben leendő felhasználását sem a törvény,