Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 3. szám - A közös bérszabályszerzödés jogi természetéről

sz. Kereskedelmi Jog 68 zetesen és ismételten már tudomást szerzett, a teljesítés megtagadását azért is visszautasítani s illetve a nem teljesítés ellen azért is tiltakozni tartozott volna, hogy alperes még kellő időben tájékozást nyerjen felperes szándékai felöl és elháríthassa magától a nem teljesítéssel járó súlyos következményeket, esetleges mulasztását utólagosan jóvátegye. Minthogy azonban felperes az alperesnek 1904. évi július 18-tól mint a teljesítés megtagadását tartalmazó ismételt nyilatkozatának megtételétől egészen 1904. évi november hó 20-ig az alperest nem értesítette sem arról, hogy a teljesítéshez ragaszkodik, sem pedig arról, hogy a nem teljesítés miatt kártérítést fog követelni s csak a most említett napon kelt D) alatti levélben közölte alperessel a teljesítés iránti felhívást s illetve, figyelmeztette ezt a teljesítésre és arra, hogy annak elmulasztása esetére, vele szemben törvényes jogait fentartja, amiből folyóan alperes, a több mint négy havi idő eltelte folytán, joggal tehette fel, hogy felperes a teljesítést a maga részéről sem követeli, felperesnek hosszabb hallgatásából a szerződés megszüntetéséhez való hozzájárulását annál inkább kell következtetni, mert habár a K. T. 354. §-a nem is szab záros határidőt, mely alatt a szerződő felek közül az, aki a teljesítés helyett kártérítést kíván, erről a másik felet értesíteni tartozik, mégis a fentebb már kifejtett okoknál fogva, tulsok ideig egyik fél sem hagyhatja a másikat bizonytalanságban az iránt, hogy a törvény alapján őt megillethető jogok melyikét választja. A jelen esetben pedig az értesítésre s igy a bizonytalanság megszüntetésére az eladó alperes érdekében a törvény helyes értelme szerint, annál inkább szükség volt, mert gyakori árhullámzásnak kitett áruról lévén szó, nem adható alkalom a vevőnek arra, hogy az árjegyzés eme változásait a késedelmes eladó hátrányára, esetleges nyerészkedés czéljából kiaknázza, vagy hogy árhanyatlás esetében az alperestől kezében volt bizonyítékokat az esetleg követelt átvétel megtagadhatására felhasználhassa. Nem menti felperesnek az értesítés körüli késedelmét az a körülmény, hogy a választott bírósági Ítélet megsemmisítésére vonatkozó kir. Ítélőtáblai határozat neki 1904. évi november hó 20-án kézbesittetett, mert az Ítélet csak alaki szempontból lévén felülbírálható, annak érvényben tartása esetén is alperesnek előtte ismert magatartásában változás nem állott volna be. Ezek alapján az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatni, felperest a keresettel elutasitanikellett. (101/908). M. kir. Curia. A másodbiróság ítéletét megváltoztatja és az elsőbiróság Ítéletét hagyja helyben. Indokok: Alperes a másodbiróság Ítéletének azon ha'ározat jellegével biró kijelentése ellen nem felebbezvén, hogy a vitás adás-vételi ügylet a felek közölt tényleg létrejött, ez a körülmény jogerősen megállapítottnak tekintendő és igy most már csak az a további kérdés vizsgálandó hogy felperes jogosult-e ezen adás vételi ügylet alapján alperes ellen a keresetbe vett kárigényt érvényesíteni. Helyes ugyan a másodbiróság ítéletének indokolásában foglalt az a jogi álláspont, hogy abban az esetben, ha valamelyik fél a teljesítés helyett kártérítést kiván követelni, ez iránt a kereskedelmi forgalomban mii denik féltől elvárható jóhiszemű magatartás követelményeinek megfelelően a másik felet tulsok ideig nem hagyhatja bizonytalanságban, mindazonáltal a jelen esetben az elsőbiróság Ítéletének az a jogi megállapítása helyes, hogy a felperes nem vesztette el a kártérítéshez való jogát annak következtében, hogy csak 1904. évi november hó 20-án értesítette az alperest arról, hogy a teljesítéshez ragaszkodik. Helyes pedig azért, nurt oly esetben, amelyben, mint a jelen esetben, a szállítási határidő akként állapíttatott meg, hogy az eladó a megjelölt határidő alatt, a vevő választása szerinti időben köteles az árut szállítani, a vevő ha a teljesítésre megállapított határidő még le nem járt, még abban az esetben sem köteles az eladót arról értesíteni, hogy a teljesítéshez ragaszkodik, ha az eladó már előzőleg értesítette, hogy a maga részéről bármily oknál fogva teljesíteni nem fog, mivel ilyen esetben, amelyben az eladó a hosszabb szállítási határidő megállapításával az árhullámzás veszélyeit szerződésileg magára vállalta, nem lehet szó arról, hogy a vevő az árjegyzés esetleges változásait a késedelmes eladó ellen nyerészkedés czéljából kiaknázhatja. A kir. Curia ebből az okból kiindulva, a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét megfelelő indokai alapján és még azért is he:ybenhagyta, mert felperes a c.-atolt 5657/907. p. számú iratok tartalma szerint az alperes ellen a győri Lloyd kereskedelmi testület választott bírósága előtt még 1904. július 8 án a kereseti vételügyletböl kifolyólag oly tárgyú keresetet érvényesítvén, hogy az alperes a megfelelő kötlevél kiadására köteleztessék és az ezen kereset folytán megindított eljárás egészen 1^04. november 19-ig folyamatban lévén, az alperes nem lehetett kétségben az iránt, hogy a felperes a teljesítéshez a maga részéről ragaszkodik. 35. A más helyen eszközölt fedezeti vétel is a késedelmes eladó terhére eszközöltnek elfogadandó, hacsak az eladó nem bizonyítja, hogy a teljesítés helyén olcsóbban volt volna az az áru beszerezhető. (M. kir. Curia 353/1908. — 1908. deczember 15.) A nagykanizsai kir. törvényszék : Kötelezi alperest, hogy felperesnek 1141 kor. tőkét stb. fizessen. Leszállított keresetének ezenfelüli részével felperest elutasítja.