Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 23. szám - A szabadalmi törvényjavaslat megvitatása

23. 6z. Kereskedelmi Jog 501 JOGGYAKORLAT. Altalános. 332. Az utolsó egyezségi quotának két nappal a lejárat után teljesített fizetése nem tekinthető oly késedelemnek, amely az elengedett követelés-hányad feléledését eredményezhetné. (M. kir. Curia 444/909. — 1909. október 22 ) A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék : Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Peres feleknek és pedig felperesnek az I. rendű alperessel, ez ellen fennállott 3586 K-ás követelésének teljes kiegyenlítésére vonatkozó egyezsége abban nyert tényleges kifejezést, hogy az 1000 K-ás chequenek három darab 1075 K ás összegű egyezségi váltónak adása és 22 K 86 f. óvási költségnek kifizetésével felperes a kereseti tőkeösszegnek megfelelő többlet követelését elengedte. Felperes az egyezségileg elengedett és a kereseti tőkeösszegnek megfelelő követelést alperestől nem igényelheti, mert B. és G. alatti okiratok egybevett tartalmából kitűnik, hogy az elengedett követelés feléledésének esete a létrejött egyezséggel, felek részéről együttesen és kifejezetten meg sem állapíttatott, ennek hiányában tehát alpereseknek abbeli ténye miatt, hogy a 2. alatti váltót két napi késedelem után váltották csak be, felperesnek elengedett követelése feléledtnek még akkor sem volna tekinthető, ha felperes bizonyítaná, hogy alperesek pontatlan fizetés esetében elengedett követelésnek feléledésére vonatkozólag egyoldalúan és már az egyezség megkötése után felperes által tett és állítólag alperesekkel közölt kikötést utóbbiak tudomásul vették és hogy az utolsó fizetés teljesítésekor a feléledésre nézve felperes jogfentartással élt. Ezektől eltekintve felperes a kereseti követelést azért nem igényelheti, mert a felperes csatolta K. alatti levél tartalmából kétségtelenül megállapítást nyert, hogy a 2. alatti váltóösszegnek késedelmes elküldése, helyesebben felperes részére való kézbesítése alperesek hibáján kivül történt. Ezeknél fogva felperest keresetével elutasítani kellett. (79426/1908.) A budapesti kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : Felperes álláspontja szerint felperesnek 1907. június havában fennállott 3608 K 86 f. régi követelése tekintetében a felek között oly értelmű egyezség jött létre, mely szerint felperes követelése részben cheque, részben postatakarékpénztári utalványozás és részben három váltó adása utján egvenlittetik ki és hogy a követelésből 1511 K 69 f-t felperes elengedett oly feltétel mellett, ha az ekkor adott, alperesek által aláirt váltók pontosan kifizettetnek. Nem vitás, hogy e váltok közül az utoljára, 1907. deczember 31-én lejárt 355 Król szóló váltó összege nem a lejárat napján, hanem csak 1908. január 2-án fizettetett ki. De minthogy felperes maga sem állította, hogy alperesek egyébként nem tettek volna eleget az 1907. június havában létrejött egyezség feltételeinek, az a körülmény pedig, hogy a hitelező az utolsó egyezségi váltó összegét két nappal az esedékesség után kapta meg, az egyezséget egyébként pontosan megtartó adóssal szemben a késedelem jelentéktelensége folytán nem tekinthető oly késedelemnek, amelynek következtében az egyezségileg elengedett követelési hányad fizetése iránti kötelezettség feléledt, ennélfogva felperesnek az elengedett hányad fizetésére irányuló kereseti követelése akkor is alaptalan, ha kereseti állításainak valósága bizonyittatik. Az elsőbiróság Ítéletének a per főtárgyára vonatkozó részét ezekből az okokból helybenhagyni kellett. (2562/1908) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét a per főtárgyára nézve helybenhagyja. Főnök és alkalmazott. 333. Annak a kereskedelmi alkalmazottnak az ajánlata kötelező a főnökre, aki rendszerint főnöke czéglenyomatával ily ajánlatokat tesz. (M. kir. Curja 448/1909. — 1909. október 22) A szeqedi kir. törvényszék: Alperes végrehajtás terhével köteleztetik, stb. Indokok : Nem vitás, hogy felperes az alperes irodájából 1907. április 23-án a keresethez B. a. csatolt, 1907. ápri'is 22 iki keletű és 3000 mm. tengerinek félmétermázsánkénti 5 korona 20 fillér árban, 1907. május 10-ig a felperes választásában szállitandólag való eladását felajánló levelet kapta, amely levél az alperes czégnyomatát tartalmazó levélpapíron van kiállítva s amelyen aláírásként a „G. F." névnek bélyegzővel való előnyomása mellett a „P." név szerepel. Az sem vitás, hogy felperes ugyancsak 1907. április 23-án a C. a. sürgönyt intézte alpereshez, amelyben utóbbit arról értesíti, hogy az ajánlott 3000 q. tengerit az 520 korona árban megtartja. Felperes keresetét arra alapítja, hogy alperes a szerződés teljesítését jogos ok nélkül megtagadta, miért is kártérítés czimén 1200 korona árkülönbözetben kéri alperest marasztalni. Alperes védekezése az, hogy a B. a. levelet az ő távollétében, tudta és beleegyezése nélkül irta könyvelője : P. V., aki ügyletek kötésére felhatalmazva nem volt, amiről felperes annál is inkább tudomással birt, mert P. a felperes unokaöcscse. Alperes hazaérkezte és a felperes sürgönyének vétele után nyomban, távbeszélő utján értesítette felperest