Kereskedelmi jog, 1909 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1909 / 2. szám - A czég egységessége

32 vetkeztetni, mintha a részvénytársaságok az abban meghatározott kedvezményt igénybe nem vehetnék, illetve, hogy nem áll jogukban az, hogy az u'óbb szerzett czégeket használhassák, egyáltalán nem lehet. A törvény ez intézkedése az üzleltel összekapcsolt czéget oly forgalmi jószággá teszi, melyet minden jogképes személy szabadon megszerezhet és kihasználhat s igy a részvénytársaságok jogképességéhez ez irányban sem férhet kétség. A czégegység elvének megállapítására nézve tehát már az eddig előadottakból kitünőleg is hiányzik a törvényes alap. A törvények ez elvet sem általánosságban, sem különösen egyes tár sasági formára nézve kifejezetten nem hangsúlyozzák. Sőt ellenkezőleg: egyenesen a másik irányba vezető utakat jelöl meg a törvény, midőn bizonyos esetekben a íő- és fióktelep czégének szükségszerüleg különböző voltát irja elő. Utalnunk kell mindezeken felül még arra, hogy az 1897. évi német kereskedelmi törvény 50. §-ának III. bek. egyenes elimerése annak a fentebb hangsúlyozott elvnek, hogy a telepek többsége esetén a czégek többségének lehetősége érvényesülhet a nélkül, hogy ez intézkedésben az eddigi jogban érvényesülő ama feltétel ki volna emelve, hogy a különböző telepeknek egymással fő- és fióktelepi viszonyban kellene állaniok s a nélkül, hogy az a körülmény, hogy a főnök természetes vagy jogi személy-e, a telepek többsége esetén a különböző czégek használásához való jogot bármiképen is befolyásolná. És végül: főleg a részvénytársaságokat illetőleg, akkor válik tarthatat l anná a czégegység elve, ha az ujabb német K. T. 22 §-ának az e társaságok általi üzletszerzésekre vonatkozó intézkedését szem előtt tartjuk. A 22 §. ugyanis egy általános és egy sppcziális jogszabályt tartalmaz. A generális jellegű intézkedés szó szerinti ismétlése az ált. német K. T. s a mi törvényünk azon szabályának, melynél fogva a czégvalódiság elve üzletátruházás esetében kivétellel van áttörve s hogy ennélfogva a kereskedő az előbbi üzlettulajdonos vagy jogutódainak beleegyezése esetén a helyett, hogy czégül a saját polgári nevét volna köteles használni, a megszerzett üzlet czégét az utódlásra vonatkozó toldattal vagy a nélkül használhatja. Ez általános jellegű szabályhoz van azután kapcsolva a részvénytársaságokra vonatkozólag az az intézkedés, hogy az átruhá2. sz. zott czégek használhatására vonatkozó szabály nem érinti a részvénytársaságok azon kötelezettségét, hogy e társaságok czégében a 20. §. értelmében a részvénytársasági minőség kitüntetendő. A törvény szö ege egészen világos és nem hagy fönn kétséget abban az irányban, hogy a törvényhozó e §-ban a részvénytársaságokra vonatkozólag nem a czégegység elvét akarta megkonstruálni, hanem inkább a czégvalódiság princípiumának tökéletesebb megvalósítása felé törekedett. Az a kötelezettség, melynél fogva a részvénytársasági minőség a megszerzett czégekben is feltüntetendő, nem rontja le azt az általános kedvezményt, hogy a megszerzett czégek továbbra is használhatók. Erőszakos magyarázatnak kell tekintenünk azt a Staub és követői által e §-hoz fűzött interpretácziót, mintha az átvevőnek részvénytársasági minősége esetében használható ugyan a megszerzett czég, de csak akként, hogy az az átvevőnek saját eredeti czégével egyesittetik. Ha a törvény ily abszolút jellegű jogszabályt akart volna kimondani, akkor azt szövegezésében világosan kifejezte volna. Ellenkezőleg : az a körülmény, hogy a 22. §. a részvénytársaságokról külön és kifejezetten megemlékezik, azt jelenti, hogy ezek ép ugy igénybe vehetik a §. első mondatában nyújtott kedvezményt, mint akárki más, aki fennálló üzletet szerez meg. Minthogy pedig a törvény a megszerző kereskedői vagy nem kereskedői minősége között különbséget nem tesz s minthogy a megszerzett czég akkor is használható, ha az átvevőnek még egy más, régibb saját eredeti vagy származékos czége van, melyet a megszerzett czéggel egyesíteni egyáltalán nem köteles: ennélfogva az egyesítési kötelezettség a részvénytársaságokra nézve sem következik a törvény szövegéből, hanem csak annyi, hogy a megszerzett czéghez, mely külön önálló czégként használható, a részvénytársasági minőség feltüntetése hozzáfűzendő. A törvény szövegezése tehát a részvénytársaságokra vonatkozólag is egyenes és világos elismerése a czégtöbbség lehetőségének. E jogi szempontokból merített indokok mellett nem kisebb jelentőségűek azok, amelyek gazdasági tekintetekből merítve szólnak a mellett, hogy a részvénytársaságot ne korlátozzuk abban a tekintetben, hogy a K. T. 12. §-ában foglalt kedvezményt igénybe vehessék. Azok a szempontok, amelyek minden más körülmény Kereskedelmi Jog