Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 4. szám - A Curia tehermentesitése. 2. [r.]

74 és ha igen, meddig terjed ennek a megszakításnak hatálya. Hát az óvás szabályszerűsége kérdésében, hány ellentétes határozatot találunk e gyűjteményekben. És ezekre az ügyekre, a melyekben a fent kiemelt elvi kérdéseknek ilyen sokféle alakzatai már eddig is különbözőbbnél különbözőbb elintézést nyertek, ezekre az ügyekre mondja a miniszteri indokolás, hogy ezeknek az elintézését azért bizhatjuk nyugodtan a tizenegy kir. Ítélőtábla különféleképen megnyilatkozó végérvényes Ítélkezésére, mert ezek az ügyek rendszerint egyszerűek. Hát bizony mi azt valljuk, hogy ha az 1000 koronán aluli váltóperekben a kir. Curiához való felebbezésnek kizárását mással nem tudják megokolni, mint azzal a legalább is téves alapon nyugvó felfogás hangoztatásával, hogy ezek az ügyek rendszerint egyszerűek, akkor nem kell valami nagyobb aparatussal harczba szállani ezen eléggé meg nem gondolt intézkedés ellen, és elég reámutatni a fentebb kiemelt kérdések sokféleségére és fontosságára, hogy kimutathassuk lehetetlenségét annak, hogy ez a javasolt intézkedés törvénybe iklattassék. Lássuk azonban, hogy valljon azok alcereshedelmi vagyonjogi perek, amelyekben a javaslat a Curiához való felebbezés kizárásával a végleges ítélkezést másod- és utolsó fokban a kir. ítélőtáblákra akarja ruházni — csakugyan olyan egyszerű kérdéseket tárgyalnak-e rendszerint, amelyeknek eltörlését a jogegység veszélyeztetése nélkül nyugodtan bizhatjuk a tizenegy különböző ítélőtáblára. Egy czikk keretében lehetetlen felsorolnunk mindazoknak a nagyfontosságú jogi kérdéseknek tömkelegét, amelyek 1000 koronán aluli kereskedelmi vagyonjogi perekben a javaslat szerint a kir. ítélőtáblák végérvényes döntése alá tartoznának, azért csak példaképen akarunk reámutatni egynéhány esetre, hogy megvilágítsuk, hogy milyen egyszerűek -azok a kérdések, melyekre nézve a javaslat nem tartja szükségesnek a kir. Curia ítélkezését. Itt van mindjárt a kereskedelmi üzlet átruházásánál a székesfőváros jogi életében oly gyakran előforduló dohánytőzsde átruházása jogszerűségének kérdése; a fennálló dohányjövedéki szabályok szerint ugyanis a dohányelárusitási engedély másra át nem ruházható, kérdés már most. hogy a dohánytőzsde eladása esetében mi tekinthető az adásvétel tárgyának ; amint látjuk igen egyszerű és könnyen megoldható kér4. sz. dés ! Egyszerű és igen könnyen megoldható kérdésnek tartja bizonyosan a javaslat indokolása azt is, hogy a tulajdonjog fentartásával a közkereseti társaságba adott 1000 korona értéken alóli ingók kiadását követelheti-e az egyes társasági tag és ha igen mikor ? vagy hogy a közkereseti társaság milyen esetben érvényesítheti azt a K. T. 75. §-a rendelkezésén alapuló jogát, hogy az egyes társtag által kötött ügyletet saját részére kötöttnek tekintheti és kártérítést követelhet. Egyszerű kérdés bizonyára az is, hogy a közkereseti társaság egyik tagja a többinek hozzájárulása nélkül a közkereseti társaságot a maga javára váltóilag érvényesitheti-e és az ilyen váltó alapján felléphet-e sikeresen a társasaság ellen ? Valamint még ennél is egyszerűbbnek tűnik fel az a kérdés is, hogy a csupán két tagból álló közkereseti társaságnak egyik tagja keresetet indithat-e a másik tag ellen a közkereseti társaság javára leendő marasztaltatása iránt vagy sem ? A legegyszerűbb és minden laikus által is könnyen megoldható kérdések közé tartozik pedig a javaslat indokolása szerint mindenesetre az: hogy tekintettel a K. T. 130. és 137. szakaszainak egymással ellentétes rendelkezéseire, a betéti társaság kültagja betétele után kamatot követelhet-e akkor is, ha ezáltal betétele csökkenne, vagyis hogy helyes-e az a distinktio, hogy a K. T. 136. §-a a betéti társaságnak egymásközti, a 139. §. pedig a társaságnak harmadik személyek irányábani jogviszonyát szabályozván, a kültagnak a 136. §. alapján a kamathoz való igényével szemben, a beltagok a 139. §. tiltó és korlátozó rendelkezésére sikerrel nem hivatkozhatnak. Még ezeknél is egyszerűbbeknek tűnnek fel azonban a részvénytársaságokra és a szövetkezetekre vonatkozó 1000 koronán alóli vagyonjogi kérdések, mert hiszen épen emez utóbbiakra nézve emeli ki a javaslat indokolása: „hogy mostani törvénykezési szabályaink mellett megtörténik, hogy csekély, néhány korona értékű váltó, vagy a szövetkezeteknek tagjai elleni csekély követelések iránti perek tömegesen kerülnek a kir. Curiához. Hát az igaz, hogy épen a szövetkezeti perek az elmúlt tiv év alatt egy tekintélyes részét tették ki a Curia váltótanácsa ügymenetének. De ha valaki a fáradtságot venné magának és a kir. Curia irattárából kiemelné és áttanulmányozná ezeknek a szövetkezeti pereknek az iratait, kettőről győződnék meg. Egyrészt arról, hogy valóságos csapást jelentett Kereskedelmi Jog