Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 2. szám - Franczia törvény a vasárnapi (hétközi) munkaszünetről

2. sz. Kereskedelmi Jog 39 ben a czégbiztos azon kérelmével, hogy az áru védjegy felülbírálás végett a kereskedelmi minisztériumhoz felterjesztessenek, elutasittatik, mert ez irányban intézkedésre a kir törvényszék hatáskörrel nem bir. 30. Férjes nö kereskedelmi vagy iparüzleténél czégül férje nevét köteles használni. Pipaszár-, czigaretta- és szivarszopóka készítést „Faipar" fogalma alá vonni s a czégben toldatként ezen megjelöléssel használni a kereske-delml törvény 11. és az ipartörvény 58. §-ába ütközik Valamely üzlet czégében az „Első" elnevezés csak az eset ben vehető fol, ha az üzlettulajdonos annak valódiságát az illetékes kereskedelmi és iparkamara által igazolja. (Szabadkai kir. törvényszék 19.584. számú jogerős végzése ) Szabadicai kir. törvényszék: Az előterjesztésnek helyt ad, s a 14.826/906. számú végzés hatályon kivül helyezésével a kereskedelmi ezégek egyéni czégjegyzésének V. kötet 71. lapján bejegyzett ,, Első szabadkai faipar B. M." czéget, mint eredetileg érvénytelent, a czégjegyzékböl töröltetni rendeli. Ehhez képest utasítja a czégjegyzékvezetöt, hogy a kereskedelmi czégek egyéni czégjegyzékének V. kötet 71. lapján uj alszám alatt jegyezze be a 8. rovatban: „Ezen czégjegyzésre vonatkozó bejegyzés, mint eredetileg érvénytelen, töröltetik", s annak hivatalból leendő közzététele iránt intézkedjék. Egyben felhívja a kir. törvényszék B. M., férj. B. V.-né czégbirtokost, hogy alábbi indokokban felsoroltak figyelembevételével megfelelő uj czégszöveget jelentsen be, s ezzel egyidejűleg czégének az uj czégszöveggel leendő bejegyzését a törvényes jogkövetkezmények terhével újból kérelmezze. Indokok: Az előterjesztésnek hely adandó és az első szabadkai faipar B. M. czég a kereskedelmi czégek jegyzékéből, mint eredetileg érvénytelen, törlendő volt, mert a) a K. T. ll. §-a értelmében a kereskedők, kik üzletüket egyedül folytatják, czégül saját polgári nejüket kötelesek használni, B. V.-né szül. B. M. pedig czégül leánynevét választotta, holott mint férjezett nőnek a férje utáni nevét kellett volna bejegyeztetni, mert férjezett nő polgári jogunk értelmében leánynevét elveszti és férje nevét köteles viselni, leánynevét pedig csak legfeljebb férje nevével kapcsolatban használhatja; b) ugyancsak a kereskedelmi törvény 11. § a értelmében a czégszövegben csak oly toldás vehető fel, mely a személy vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgál s ez utóbbi is csak olyan lehet, mely a tényleges üzleti viszonynak vagy a valóságnak megfelel, a kérdéses czégszövegben pedig ezen kitétel: „Faipar" nem felel meg teljesen a valóságnak, mert a czégbirtoko3 pipaszár, czigaretta és szivarszopóka készítésével foglalkozik. Ezen iparczikkek igaz ugyan, hogy szintén a faipar fogalmához tartoznak, de a közönséget mégis tévedésbe ejthetik, mert a köztudat „faipar" elnevezés alatt még sem ezeket a tárgyakat érti, ezek inkább az esztergályosság neve alatt szoktak szerepelni. c) Valamely üzlet czégében az „első ' elnevezés csak az esetben vehető fel, ha annak valódisága, hogy az az üzletnem a czég székhelyén tényleg első, az illetékes kereskedelmi és iparkamarával igazoltatott, jelen esetben B. V.-né czégbirtokos ezen körülményt mivel sem bizonyította, illetve igazolta. Részvénytársaság. 31. A részvénytársaság gyárának vezetője nem vét sem a kereskedői tisitesség, sem a rendes kereskedő gondossága ellen azzal, ha tilalom nélkül saját önálló üzlete részére a gyárral határidöüzleteket köt (M. kir. Curia. 1233/1905. sz. — 1906. deczember 14.) A pécsi kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság : Felperes keresetének helyt ad és ehhez képest kötelezi az alpereseket, hogy felperesnek 16.524 K. 03 fillér tökét stb. megfizessenek. Indokok : Az alperesek ugyanis azt vitatják, hogy a felperes, mint a feloszlott betéttársaság üzletét egyedül vezető beltag ebbeli bizalmi állásával visszaélve, a társaságot megkárosította az által, hogy kihasználva az árhullámzásokat, a a betéti társasággal határidőüzleteket kötött, minélfogva a felperes által alacsony árban vett lisztnek és egyéb őrleményeknek az árak emelkedése után való szállításával a betéti társaság tetemes kárt szenvedett. Nem származtatható végre a feloszlott társaság javára felperes ellenében jogos követelés abból a körülményből sem, hogy a felperes mint magánszemély a társasággal határidőügyleteket kötött s hogy ezen ügyletek a társaság részére a szakértők megállapítása szerint 3660 K. 67 fillér veszteséggel jártak. A gőzmalomüzletnél ugyanis általános szokás a a határidőügylet és hogy felperest a társaság üzletköréből kizárták volna, alperesek nem is állítják, sőt be is ismerik, hogy az ellen, mikép a felperes a betéti társasággal ily ügyleteket kötött, nincs és nem is volt kifogásuk, eze nkívül K. J. alperes ugy is mint I. rendű alperes képviselője nem fogadván el a neki kinált főesküt, sem azt vissza nem kívánván, a perrendtartás 234. §-a értelmében tényként megállapítható az is, hogy K. J a felperest még biztatta a határidőügylet kötésére Ily körülmények között, minthogy a határidőügyletnél a nyerés és vesztés esélye természetesen az árhullámzástól függ, minthogy tovább nincs igazolva semmi oly momentum, hogy a felperes a saját magával mint magánszeméllyel kötött határidőüzleteket a napi áraktól eltérő alacsonyabb árban kötötte volna vagy pedig a szokásos feltételektől eltérő és a társaságra kedvezőtlenebb feltételekkel; minthogy végül a határidőüzletnek természetes következménye, hogy a vevő az árut csak bizonyos határ-