Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 2. szám - A közgyűlés megtartásának helye

30 hanem amikor náluk befolyik s az elszámolás, helyesebben fizetés hetenkint történik. A bíróságok az ily viszonyt bizományinak elismerik s a hitelezőnek a büntetőjogi szankcziót megadják. Ezzel azonban nem vesztik el a bizománybaadó nagykereskedők azon előnyt sem, melyet neki a hitelezési viszony különben nyújtana. A kereskedők ugyanis a vételár hitelezésénél rendszerint kikötik vevőiktől, hogy a vétel árt váltóelfogadmányaikkal fedezzék. Ezen elfogadmányokat leszámoltatják s igy a kihitelezett vételárhoz azonnal, közvetve bár, de mégis hozzájutnak. A nagykereskedők bizományosaiktól hasonlókép kapnak váltóelfogadmányokat a bizományi áruraktár értéke erejéig. Az ilyen váltók — nehogy a bíróságok az elpalástolt adás-vételt felismerjék és a váltókat a hitelezett vételár fedezetéül adottnak tekintsék — mint szívességi váltók szerepelnek a bizományosok részéről, hogy a megbízó nagykereskedőktől bizományi raktárba fektetett vagyon az ár befolytáig is hasznosítható és értékesíthető legyen. A váltókkal való biztosítás módja különben sem rontja le a bizományi viszony fenforgását, hiszen „a bizományi ügylet a megbízó javára kezesség által vagy egyébként is biztosíttatik/ (G. 880/900) S ha találkoznék is bíróság, mely a palástolt adás-vételt felismerné és a büntetőjogi szankcziótól megfosztaná a hitelezőt, ez csak átmeneti gyakorlat volna, mert a jognak számítani kell a gyakorlati élet követelményeivel és kénytelen-kelletlen el kell ismerni a büntetőjogi szankczió alatti adás-vétel ezen nemét, mint elismerte a tulajdonjogi fentartás melletti adás-vételnél is. A közgyűlés megtartásának helye. E lap harmadik évfolyamának 22. számában közöltetett a kir. Curiának az a határozata, amelyben kimondotta, hogy a belföldön főteleppel biró részvénytársaságnak az az alapszabályi intézkedése megsemmisítendő, mely szerint a társaság rendes közgyűlése külföldön is megtartható, azzal indokolván meg ebbeli álláspontját, hogy a kereskedelmi törvényben megállapított felügyeleti jog gyakorlása szempontjából meg nem engedhető, hogy a Magyarországon főteleppel biró és mint ilyen, ugyanitt be2. BZ. jegyzett részvénytársaság külföldön tarthasson közgyűlést A kir. Curia fent idézett határozatának nagy jelentősége van, az épen most a kereskedelmi kormány által tervbe vett és részben már meg is kezdett iparfejlesztési akczióban. A kereskedelemügyi kormány ugyanis e részben tudvalevőleg azt tervezi hogy a külföldöt tökéinek hazai vállalatokba leendő befektetésére reá bírja, ami a legtöbb esetben ugy lesz eszközölhető, hogy bizonyos iparágak üzésére részvénytársaságokat alakítanak, amelyeknek részvényeit külföldön helyeznék el. A külföldi részvényesnek pedig sok esetben érdekében állhat, hogy a társaság közgyűlésén személyesen vehessen részt, aminek megkönnyítése végett felveszik az alapszabályokba azt az intézkedést, hogy a társaság rendes közgyűlése valamely külföldi helyen is megtartható. Ugyanilyen alapszabályintézkedéseket találunk más országok részvénytársaságainál is, a melyek közül, különösen németországi példákra akarok reá mulatni, minthogy az e részben fennálló törvényes intézkedéseink a Németországéival teljesen azonosak. így legközelebb a „DeutschOesterreichische Mannesmann - Röhren - Werke" czimü részvénytársaság, mely újjáalakulása alkalmából 22.500 drb ezer márka névértékű részvényeket bocsátott ki, főtelepül Berlin városát jelölte ugyan meg, de rendes közgyűlései megtartásának helyéül vagylagosan Berlint és Bécset nevezte meg, abból a felfogásból indulván ki, hogy a nagy részben osztrák honosokból álló részvényesei a Bécsben is megtartható közgyűlésen inkább megjelenhetnek. A nálunk most megindult nagy iparfejlesztési mozgalomban nem indokolatlan tehát, reá mutatva a kir. Curiának fentidézett állásfoglalására, azt a kérdést felvetnem, hogy nem kellene e a módját keresni annak, hogy a külföldi tőke segélyével megalakítandó részvénytársaságok még is felvehessék alapszabályaikba azt az intézkedést, hogy rendes közgyűléseiket esetleg valamely külföldi helyen is megtarthassák. De nemcsak ez a czélszerüségi szempont szól legfelsőbb bíróságunknak fentidézett határozatában elfoglalt álláspontja ellen. Nincs annak megaliható jogi alapja sem. A kir. Curia ugyanis ezt az érintett határozatát azzal indokolta, hogy a kereskedelmi törvényben megállapított felügyeleti jog gyakorlása szempontjából meg nem engedhető, hogy Magyarországon főKereskedelmi Jog