Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - A német tőzsdetörvény. [Rövid ismertetés]

22 Kereskedelmi Jog 1. sz. hoz és keretekhez képeket és tükröket venni s azokat a rámákba illeszteni, a képeket beüvegezni és az igy teljesen elkészitett czikket forgalomba is hozhatja. II. Külföldi joggyakorlat. Életbiztosítás. i. Az életbiztosítási szerződésen alapuló jogoknak harmadik személyre ennek beleegyezésével való átruházása visszahat a biztosítási szerződés megkötésének napjáig és a jogszerzőnek közvetlen jogot ad a biztosító ellen. — A biztosított nyilvánvaló fizetésképtelenségének az átruházás idejében a biztosított hitelezőivel szemben nincs befolyása a jogszerzőnek az átruházott életbiztosítási szerződésen alapuló jogaira. (Algiri Cour d'appel.) A hitelüzlet fejlődésével mind gyakoribbá válik a hitel erösitóse életbiztosítással, kölcsön vagy másnemű tartozásnak biztositása életbiztosítási kötvénynyel. A tartozásnak ilynemű biztositása az adós részéről háromféleképen történhetik. A biztosított adós hitelezőjét kedvezményezettül jelenti be a biztositónak. A kedvezményezett joga csak a biztosítási esemény bekövetkezésével nyilvánul meg, a biztosított addig szabadon rendelkezik a biztositási szerződéssel, más kedvezményezettet nevezhet, a kötvényt zálogba adhatja, átváltoztathatja vagy visszavásároltathatja. A másik mód az, hogy az adós a biztositási szerződésen alapuló jogait vagy az egész biztositási összeg vagy ennek egy része erejéig a hitelezőre ruházza. Hazai joggyakorlatunk szerint az ily jogátruházásnak, ha nem jár egyúttal a kötvény átadásával, ugyanaz a hatálya, mint az uj kedvezményezett nevezésének. A franczia jogfelfogás szerint az átruházásnak kifejezett kedvezményezett nevezéssel kell összekötve lennie, ellenkező esetben a felek szándékából határozandó meg, mily hatályt kívántak az átruházásnak tulaj donitani. A harmadik mód az életbiztosítási kötvénynek zálogbaadása a tartozás biztosítására. Miután a biztositási esemény bekövetkeztéig a biztosított szabadon rendelkezik a biztositási szerződéssel és ebben a kedvezményezett joga sem korlátozhatja, nyilvánvaló, hogy a zálogtartó joga erősebb annak a jogánál, kire a biztosított a szerződésen alapuló jogait a kötvény átadása nélkül átruházta. Az utóbbi az esemény bekövetkeztekor teliát a biztositási összegnek csak arra a részére tarthat igényt, mely a zálogtartó követelésének kielégítése után megmarad. Hazai jogunk szerint a biztosítottnak ez a rendelkezési joga a kedvezményezettel szemben bizonyos tekintetben korlátozva van, amenüyiben a végreh. törv. 66. §-a értelmében a kedvezményezettet illető életbiztosítási összeg a biztosított adósságai miatt végrehajtás alá nem vonható. Nyílt kérdés marad azonban hazai jogunk szempontjából is, vájjon ez a rendelkezés arra az esetre is vonatkozik-e, a mikor az életbiztosítási összeg a biztosított adósságai miatt még ennek életében, illetőleg a biztositási esemény bekövetkezése, tehát a kedvezményezett jogának megnyílta előtt foglaltatik le? Ezt a kérdést tárgyazza az itt közölt eset. A franczia biróság, noha őt a mi végreh. törvényünk 66. §-ához hasonló irott jogszabály sem köti, a kérdést a kedvezményezett javára döntötte el. Döntés tárgyát képezte továbbá az itt közölt esetben az a kérdés is, megtámadható-e a esődbe jutott adósnak a fizetések megszüntetése után keletkezett ama jogcselekménye, melylyel egyik hitelezőjének biztosítást nyújtott az életbiztositási szerződésen alapuló jogok átruházásával, illetőleg a hitelezőnek kedvezményezettül való kinevezésével. E kérdésnél szembeötlően kidomborodik az életbiztositási kötvény zálogbaadásának és a hitelező kedvezményezettül való kinevezésének joghatályai közti különbség. Az ugyanis alig szenvedhet kétséget, hogy a kötvénynek zálogbaadása fizetésképtelen biztosított által a tömeggondnok által megtámadható. Kétséges azonban a megtámadhatósága ama jogcselekménynek, mely által a hitelező kedvezményezettül lett kinevezve. Az algiri felebbezési biróság a közadósnak ezt a cselekményét megtámadhatlannak mondotta ki. Kérdés tárgyává tétetett az itt közölt per során az is, hogy a hitelező, aki a fizetésképtelen biztosított által kedvezményezettül neveztetvén ki, a biztositási összeget felvette, köteles-e a biztosított csődtömegének ezt az összeget megtéríteni, melyet a biztosított a biztosító javára szóló biztosítás dijai gyanánt a biztositónak kifizetett, amely összeggel tehát a csődhitelezők károsultak ? Ez a kérdés perjogi okokból nem került döntés alá. Az eset egyébként a következő: Hudelot, douéra-i {algíri) szesznagykereskedő három életbiztosítási szerződést kötött neje javára: egyet „La Francé"-szal 10.000 fr.-ra 1895-ben, egyet „L'Aigle"lel 20,000 fr.-ra 1897-ben és egyet a „New-York"kal 10.000 fr.-ra 1898-ban. 1900. május 2-án és 16-án kelt kötvény függelékek értelmében Hudelot megállapodott a három biztosító társasággal, hogy halála után a biztositási összegeket a douéra-i Comptoir d' Escompte-n&k fizessék ki azon összeg erejéig, melylyel ama időpontben ennek az intézetnek tartozni fog. 1901. február 11-én az országos adófelügyelőség, melynek Hudelot 46.000 fr.-nyi vámmal és szeszfogyasztási adóval tartozott, végrehajtás utján letiltotta a három társaságnál a biztositási öszszegeket. Hudelot az 1901. év végén elhalt, rendezetlen viszonyok közt hagyva hátra üzletét; minélfogva az algiri kereskedelmi törvényszék 1901. november 9-iki ítéletével hagyatéka felett csődöt nyitott, egy ujabb Ítélettel pedig a fizetések meg-