Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - A német tőzsdetörvény. [Rövid ismertetés]

1. 8Z. Kereskedelmi Jog 11 ván, hogy a következő franczia szövegű, okirat érvényes váltónak tekintendő, annak daczára hogy a szövegben a „váltó" elnevezés helyett a „mandat" szó használtatott. A franczia szöveg igy szólott: Veuillez payer contre mandat a moi ordre la somme de six mille francs. (Lásd Reichl Spruchpraxis 1906. nov. füzet 360. lap.) A szakbizottság a biztosításban A Curia váltótanácsa tudvalevőleg hosszabb idő óta már azt az állandó gyakorlatot követi, hogy a biztosítási feltételekben a kár mennyiségének megálapitására mindkét felet egyaránt kötelező hatálylyal kikötött szakbizottsági becslés eredményét a biztosított feltétlenül elfogadni köteles és a becslés ezen módjától egyoldalulag el nem térhet. Az általános bizonyítási szabályokkal merő ellentétben álló ennek az álláspontjának fonákságát azonban a kir. Curia is érezvén, mindinkább szaporodik azoknak az eseteknek száma, a melyekben ennek a kikötésnek azért nem tulajdonit hatályt a Curia, mert nem látja kompromissumszerüleg kikötöttnek a szakbizottsági becslést. így legújabban 1906. decz. 19-én tartott ülésében azért engedte meg a kármennyiségnek birói becsű utján való megállapítását, mert a kárbecslő által megejtett becslés a társaságra csak az igazgatóság jóváhagyása esetére válván kötelezővé, nem tekintette a szakbizottságra vonatkozó feltételt mindkét félre nézve egyaránt kötelező hatálylyal kikötöttnek. Eljárás kereskedelmi vétségek eseteiben. A hivatalos lap decz. 1. száma közölte az igazságügyminiszternek 1906. T. 215—6. M. sz. a. kibocsátott rendeletét a kereskedelmi bíróságok hatáskörébe utalt vétségek eseteiben követendő eljárás tárgyában. Ezt az eljárást eddig a kereskedelmi peres és perenkivüli ügyekben követendő eljárás tárgyában^lSSl-ben kibocsátott rendelet egyetlen rövid szakasza szabályozta. Az uj rendelet, a melynek kibocsátására az 1897. évi XXXIY. törvényezikk hatalmazta föl az igazságügyminisztert, nevezetes hézagot pótol jogszolgáltatásunkban és jelentékeny lépés a modern perjogi reformok amaz irányában, amelyet a sommás törvény és a bűnvádi perrendtartás már nálunk is inauguráltak. Az uj rendelet 32 szakaszból áll, 1907. január 1-én lép életbe és azokra a vétségekre vonatkozik, amelyeket a részvénytársaságok, szövetkezetek, biztosító társaságok és jelzálog-intézetek igazgatói, illetőleg alapitói vagy felügyelői követhetnek el a hitelbiztosság rovására, különösen a czégjegyzékbe bejegyzendő előterjesztések, az alaptőke, a mérleg, a felügyelet, a közgyűlés, a záloglevelek kibocsátása és visszavonása tárgyában fönnálló törvényes rendelkezések megsértésével. A rendelet szerint az ily vétségek elbírálása a terület szerint illetékes törvényszék mint kereskedelmi bíróság hatáskörébe tartozik. A törvényszék minden határozatát hármas tanácsban hozza, kereskedelmi ülnök részvétele nélkül. A törvényszék küldi ki saját birái közül a vizsgálóbiztost. A kir. ügyész a vizsgálatot ellenőrzi. A panaszlott már a vizsgálat folyamán választhat védőt, de csak a gyakorló ügyvédek sorából. A vizsgálat alatt indítványozás és előterjesztés joga illeti meg a panaszlottat. Az ügyet szóbeli tárgyaláson intézik el; ha a panaszlott megidézhető nem volt, a törvényszék hivatalból rendel számára védőt, kinek dijait a kincstár előlegezi. Érdemi határozat ellen fölebbezésnek, bizonyos végzések ellen fölfolyamodásnak van helye a királyi ítélőtáblához, amely ezeket az ügyeket kereskedelmi tanácsaiban intézi el. A tábla ítélete ellen semmisógi panaszszal lehet élni a Kúriához. Vétlen mulasztás esetében a panaszlott igazolással élhet; ujrafölvételt csak a panaszlott kérhet egy izben. Az igazolás vagy ujraf öl vétel esetleg fölfüggeszti az ítélet végrehajtását. Az ítélet vagy marasztaló végzés hatályát veszti, ha jogerőre emelkedése előtt a marasztalt fél meghal. Az uj rendelet hatálya kiterjed a már korábban folyamatba tett ügyekre is, ha bennök az elsőbiróság még nem hozott véghatározatot. A borhamisítás fogalma. A Reichsgericht egyik legújabban kelt ítéletében azon elvet mondotta ki, hogy csak a hamisított bornak eladása, illetve piaezra hozatala állapitja meg a borhamisítás fogalmát, de nem követ el borhamisítást az, ki — habár iparszerün is — hamisított bort készit. Ez okból nincs is helye a hamisított bor elkobzásának mindaddig, mig az piaezra nem került. E rendeletet szisztematikusan jelen számunkban önálló czikk ismerteti. Turpis causa az alkalmi egyesületben. A harmadik személynek oly czélból fizetett összeget, hogy az valamely árverésben részt ne vegyen az alkalmi egyesület egyik tagja által a másik taggal szemben, mint az egyesület kiadása el nem számolható. Konkrét esetben ezen értelemben döntött a m. kir. Curia 1906. decz. 12-én s ezen döntése annyival inkább érdekes, mert az alkalmi egyesület viszonyainak megbirálása tekintetében — megfelelő törvényes intézkedések hiányában — leginkább a birói gyakorlatra kell támaszkodnunk. LTgylettől való elállás. Gyakorlati fontossággal biró határozatot hozott a Curia a legutóbbi napokban. E szerint, ha a vevő társas czégből a hitelbe vett áru szállítása előtt az egyik czégtag kilépett, az eladó nem köteles a czégben beállott személyváltozás után az árut hitelben szállítani. \ A német tőzsdetörvény. Most már körülbelül tiz év óta küzdenek egymással Németországban a tőzsde hívei és ellenségei, a nélkül, hogy az egyik vagy a másik párt teljesen elérte volna czélját. A gabonahatáridőüzletet beszüntették, de az ér-