Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 6. szám - Versenytilalom és ipari titok

128 Kereskedelmi Jog a közkereseti társaságnak valamely tagja, a saját vagy más részére a társasüzlet körébe eső ügyletet nem köthet és beltagként hasonló üzlettel biró más társaságban nem vehet részt. Ez a versenytilalom azonban, a mint látjuk, nem tartozik szorosan az ipari titok körébe, mert az ipari titok mai fogalmi rendszere már magában véve is föltételezi a szolgálati viszony fennállását. Ha már most az előbb emiitett két törvényhelyet, t. i. az ipartörvény 94-ik szakaszát és a kereskedelmi törvény 53-ik szakaszát összehasonlitjuk, akkor legelőbb is szembeötlik, hogy a törvényhozó nem kereste a két intézkedés között a harmóniát. Feltűnik továbbá, hogy az ipartörvény kifejezetten és tisztán csak a kereskedősegédekre nézve mondja ki a versenytilalmat. Mindenesetre érdekes volna tudni ennek okát és valószínű, hogy azért törént igy, mert fölöslegesnek vélték a tilalomnak felállítását az iparossegédekre nézve, ugy okoskodva, hogy az iparossegéd ugy sem vállalhat önálló munkát ipari kihágás elkövetése nélkül. Ausztriában most készül a tisztességtelen versenyről szóló törvény, ennek keretében igen erős védelemre talál az ipari titok is. Feltűnik, hogy a büntetőjogi védelmet csak bizonyos megszorítással foglalták belé és kimondták, hogy a versenytilalom egyezségi kikötésére nézve fennálló szabályok érvényét továbbra is fentartják. Azt a kérdést, hogy ez a kikötés melyik ponton ütköznék bele a jó erkölcsbe és ami ezzel egyértelmű, milyen korlátok mellett érvényesíthető bíróilag, egészen nyitva hagyták. Szóval ott is ugyanolyan bajok fognak mutatkozni, mint nálunk és rövidesen kiderül, hogy közvetlen büntetőjogi szankczió nélkül az ipari titok törvénybeiktatása csak problematikus értékű. A mi a versenytilalom jogi megítélését illeti, először is különbséget kell tennünk törvénybeli és kikötésen alapuló versenytilalom között. Azonkívül meg kell különböztetni, a szolgálati viszony idejében fennálló tilalmat attól a tilalomtól, amely a szolgálati viszony megszűnte után is hatályos. És ha most keressük az ipari titok és a versenytilalom viszonyát, akkor kitűnik, hogy az ipari titok védelmének kérdése tulajdonképen csak ebben az utolsó sorban válik aktuálissá, és egyben azt s konstatálhatjuk, hogy azok a nehézségek, amelyek az ipari titok törvénybeiktatása körül felmerülnek, megvannak a versenytilalom kérdésénél is. KÜLÖNFÉLÉK. Szaktanácskozás a cheque-törvény ügyében. Günther Antal igazságügyminiszter márczius 20-ára enquétet hivott össze, mely április 18-ra elhalasztatott, a melyen a cheque-törvény tervezetét fogják tárgyalni. A törvénytervezetet Halász Sándor miniszteri tanácsos, a postatakarékpénztár igazgatója készítette, az enquéte előkészítésével s a tervezetnek esetleges átdolgozásával Günther Antal miniszter az igazságügyminiszterium kodifikaczionális osztályának tagjait, dr. Thiring Lajos curiai és dr. Barna Ignácz ítélőtáblai birót bizta meg. Az enquéte első soraan a következő elvi kérdéseketfogja tárgyalni: 1. Bárkire lehessen-e chequet intézni, vagy a passzív cheque-képesség a személyek bizonyos kategóriáira (bankok, bankárok) korlátozandó-e ? 2. A cheque látra (bemutatásra) legyen-e fizetendő akkor is, ha más fizetési idő van benne kitéve? vagy más fizetési idő (határozott nap stb.) kitétele érvénytelenné tegye-e a chequet ? 3. A cheque törvénynél fogva legyen-e forgatható, vagy csak akkor, ha rendeletre szól ? 4. Mennyi idő alatt legyen a cheque fizetés végett bemutatandó '? 5. Legyen-e a cheque-birtokosnak közvetlen kereseti joga az utalványozott ellen ? 6. Megillesse-e a kibocsátót a bemutatási határidő lejárta előtt az utalványozottal szemben a visszavonás (ellenutasitás) joga ? 7. Minő kihatással legyen a kibocsátó csődbejutása a cheque-ügyletre? 8, Nem kellene-e a cheque-törvényben megoldani azt a kérdést is, hogy a hamis vagy meghamisított cheque beváltásából származó kárt a kibocsátó vagy az utalványozott köteles-e viselni? 9. Nem kell-e büntető határozatokat felvenni arra az esetre, ha kibocsátó kellő fedezet nélkül bocsát ki chequet, vagy ha a chequet nem keltezi, vagy előre keltezi ? A szövetkezeti uzsora a képviselőházban is kisértett a legközelebbi napokban, amennyiben a képviselőháznak f. évi február 20-án tartott ülésében a miniszterelnök az ebben a kérdésben hozzá intézett interpelláczióra adott válaszában e kérdéssel foglalkozva arra hivatkozott, hogy igen előkelő jogászok véleménye szerint az uzsora törvény mai dispoziói, ha kellő szigorral és következetességgel végrehajtatnak, minden tekintetben alkalmasak bizonyos szövetkezeteknek a kölcsönadás ürügye alatt elkövetett garázdálkodásai és az ebből származó bajok megszüntetésére; és ez okból hozzá tette, hogy ma még megmondani nem tudja, kell-e és szükséges-e erre a czélra ujabb törvényhozási intézkedés. Amidőn erről hírt adunk, a magunk részéről reámutatva arra, hogy az uzsora törvénynek 24 évi hatályban létének ideje alatt még nem volt rá eset, hogy valamely szövetkezet ellen uzsora miatt eredményesen eljártak volna, azt kell hangsúlyoznunk, hogy a mai hiányos állapot mellett