Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 1. szám - A kereskedelmi biróságok hatáskörébe utalt vétségek esetében követendő eljárás

6 ezen eljárás nem büntető eljárás, a sommás törvénynek egyes intézkedései is átvétettek; nevezetesen : tanuként idézett üzleti alkalma­zott a tanúság tétele alól felmenthető oly tény­körülmények iránt, amelyek szükség nélkül üzleti titoknak felfedezésére vezetnének. Könyvvizsgálatot a vizsgáló biztos indítvá­nyára csak a bíróság rendelhet el. A kir. ügyész a közérdek szempontjából ellenőrzi a vizsgálatot, e czélból inditványozási és előterjesztési joga van. Panaszlott már a vizsgálat folyamán vá­laszthat magának védőt, akit a B P. 62. és 63. §-aiban a védők részére biztosított jogok illetnek. Védő csak gyakorló ügyvéd lehet. Az ügyvéd­nek ép oly mérvben van betekintése a vizs­gálati iratokba az eljárás egész folyamán, mint a kir. ügyésznek. Ez nagy és liberális haladás a B. P.-sal szemben, melynek intézkedései szerint a vizsgálati iratokat a védelemnek csak annyi­ban lehet megtekinteni, amennyiben a vizsgá­lat eredményeinek meghiúsításától nem kell tartani. Az eljárás hivatalból indítandó meg, mi­helyt az ül. törvényszék bármily módon hiva­talos tudomást nyer az ezen eljárás alá tartozó cselekményekről vagy mulasztásokról. Hogy ezen eljárás visszaélésekre, zsarolásokra stb. ne legyen felhasználható, csupán a közérdeket szolgálja, a sértettet sem a vizsgálat, sem a további eljárás során beavatkozási, inditványo­zási jog, perbeszéd vagy jogorvoslat nem illeti meg, de joga van külön beadványban a mu­lasztás vagy tiltott cselekmény felderítését vagy bizonyítását előmozdító ténykörülményeket a vizsgáló biztosnál bejelenteni. Amennyiben a tárgyalás elrendelése esetén a sértett megidé­zése mellőzve lett, ugy tanuként való megidé­zését követelheti. II. A vizsgálat befejezése után, amennyiben a törvényszék az eljárás folytatására nem lát kellő alapot, az eljárást végzéssel megszünteti. Ha pedig a büntető törvények súlya alá eső cselekmény jelenségei merültek fel, az iratokat az illető büntetőbírósághoz teszi át Ezen esetektől eltekintve, az ügy szóbeli tárgyalása rendelendő el s arra határnap tű­zendő ki. A tárgyalást rendelő végzésben azt a cselekményt vagy mulasztást, mely a panasz­lottat terhelni látszik s azt a törvényhelyet, 1. sz. amely szerint az büntetendő, meg kell említeni. A tárgyalás elrendelésével egyidejűleg a tör­vényszék a feleknek, t. i. a kir. ügyésznek és a panaszlottnak, valamint a kihallgatandó ta­nuk és szakértőknek megidézéséről is gondos­kodik. Ha a panaszlott tartózkodási helye isme­retlen, ez esetben hivatalból védő rendelendő, akinek részére a költségek a kincstár által elö­legezendők. A szóbeli tárgyalás, az azt elrendelő vég­zés felolvasásával veszi kezdetét. A panaszlottnak, védőnek vagy a kir. ügyésznek meg nem jelenése a tárgyalás meg­tartását nem akadályozza. Ez is mutatja ezen eljárásnak inkább magánjogi mint büntetőjogi természetét. A tanuk vagy a szakértők elma­radása esetében azonb&n a B. P. 303. §. al­kalmazandó. A megjelent panaszlottat, ameny­nyiben nyilatkozni kiván, az elnök kihallgatja. A tanács többi bírói tagja, a kir. ügyész és a védő, eltérőleg a B. P. intézkedéseitől, szintén intézhetnek hozzá kérdéseket. A bizonyítás­felvétel a B. P. 306—314. §. szerint történik. Ezután a kir. ügyész terjeszti elő indítványát, majd a védő és utána a panaszlott a védel­mét. További szóváltásnak nincs helye. A feleknek meg nem jelenése esetében az ügyet s a beszerzett bizonyítékokat az előadó biró adja elő. A törvényszék a tárgyalás befejezése után vagy végzéssel megszünteti az eljárást, vagy itéletileg vétkesnek mondja ki a panaszlottat és kiszabja rá a törvényszerű büntetést. III. A törvényszék Ítéletét a panaszlott, a védő és kir. ügyész, a tárgyalás után hozott meg­szüntető végzést pedig a kir. ügyész a kir. itélő táblához felebbezheti. A tárgyalás előké­szítésére vonatkozó végzések ellen külön jogor­voslatnak nincs helye. Egyéb végzések ellen a panaszlott, a védő s a kir. ügyész, továbbá a tanuk, szakértők, tolmácsok a kir. Ítélőtáblához folyamodással élhetnék. A felebbezőnek vagy felfolyamodónak ellenfele a felebbezést, illetőleg felfolyamodást és indokolását a bíróságnál megtekintheti és ellenészrevételeit az iratok felterjesztéséig, a törvényszéknél, illetőleg a kir. ítélőtáblánál benyujtatja. Kereskedelmi Jog

Next

/
Oldalképek
Tartalom