Kereskedelmi jog, 1907 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1907 / 4. szám - A cheque utján való fizetés. [Rövid közlemény]
4. 8Z. Kereskedelmi Jog 93 dókának elhagyásával, hogy V. L.-né alperesnek a valódisági eskü ellenzése miatt és azért, mert nincs bizonyítva, hogy ez az alperes jelen volt a kereseti váltónak az örökhagyó által állítólag történt aláírásakor, sem volna megítélhető, helybenhagyja a többi felhozott indokai alapján és azért, mert a főesküvel való bizonyításnak csak olyan tényekre van helye, melyeknek megtörténtéről az, kinek esküt kell tenni, közvetlen tudomással bir és a perrendtartás 172. § a d) pontján alapuló esküre is csak maga az a fél kötelezhető, akinek aláírásának valódisága képezi vita tárgyát, az örökösök tehát ana nézve, hogy az örökhagyó a kereseti váltót az ő jelenlétükben alá nem irta, esküre nem kötelezhetők. 91. Ha az eredeti váltó a per folyama alatt elveszett, ugy az ítélet a visszkötelezettség alatt álló előzőre nézve is meghozható. (M. kir. Curia 1205/905. — 1903. oov. 30.) M. kir. Curia: A másodbiróság végzését megváltoztatja és az elsőbiróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisítendőnek és a további eljárást megszüntetendőnek nem találja és a másodbiróságot szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: A felterjesztett iratok szerint a keresethez csatolva volt eredeti váltó az elsőbiróság ítéletének meghozatalakor megvolt és ugyanakkor a bíróság részéről figyelembe is vétetett, az a körülmény pedig, hogy az eredeti váltó utóbb elveszett és az megsemmisítve nincs, törvényes okot nem képezhet arra, hogy az elsőbiróságnak különben szabályszerűen meghozott ítélete az azt megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíttessék. A felhozott okokból a másodbiróság végzésének megváltoztatásával további szabályszerű eljárás volt elrendelendő. Csöd. 92. A követelés keletkezésével egyidejűleg, habár a válságos időben adott zálogjogi biztosítás csödjogilag sikeresen meg nem támadható. (M. kir. Curia 315/1905. sz. — 1906. okt. 19.) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének felebbezett azt az intézkedését, melylyel felperest keresetének avval a részével, hogy az alperesnek a biztosítási okirat keltével egyidejűleg és később keletkezett s ez idő szerint még 7960 K. lökében fennálló követelésére szerzett zálogjoga a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondassék ki, elutasította, a kir. Curia helybenhagyja, ellenben ugyanannak az Ítéletnek azt a rendelkezését, melylyel felperest azzal a kereseti kérelmével is elutasította, hogy alperesnek a biztosítási okirat kelte előtt keletkezett és még 8729 K. tőkében fennálló követelésére szerzett zálogjoga is hatálytalannak mondassék ki, valamint abban a részben is, amelylyel felperest az alperes részére perköltség fizetésére kötelezte, az első bíróság Ítéletére is kiterjedő hatálylyal a kir. Curia megváltoztatja és a felperes keresetének e részben helyt ad. Indokok : A másodbiróság ítéletének a 7. üO K. tőkére vonatkozó elutasító részét az elsőbíróság ítéletéből megfelelően átvett indokainál fogva annyival inkább helyben kellett hagyni, mert a Gs. T. 27. §. 3. pontjának az a rendelkezése, mely szerint megtámadható a közadós által a csődkérvény beadását megelőző 15 napon belül adott biztosítás, a követelés keletkezésével egyidejűleg adott biztosításra nem vonatkozik, nem pedig azért, mert az idézett törvénypont czélja nyilvánvalólag az, hogy a közadós ne részesítse egyik hitelezőjét a többiek megkárosításával oly kedvezményben, melyhez annak a cselekmény idejében joga nem volt. Már pedig nem lehet ilyen jogtalan kedvezményről szó akkor, midőn a hitelező az egyidejűleg adott kölcsönért zálogjogot köt ki és ezt a kikötéshez képest nyomban vagy utóbb megkapja, mert a közadósnak az a cselekménye, hogy kölcsönt vesz fel, habár ez a válságos időben történt és egymagában a többi hitelezőre nézve még károsítást nem képez. Másként áll azonban a dolog az ^1) alatti, biztosítási okirat kiállítását megelőző időkből keletkezett és még 8729 K-ban fennálló kölcsön biztosítására nézve, mert a Cs. T. 27. §-ának 3. pontja szerint megtámadhatók a közadósnak a csődkérvény beadását megelőző 15 napon belül keletkezett azon jogcselekményei, melyek által valamely hitelezőjének olyan biztosítást ad, melyhez annak általában vagy akkor még joga nem volt, ha csak olyan tényeket nem igazol, amelyekből jogszerűen következtethető, hogy neki a jogcselekmény idejekor a közadósnak a hitelezők kárositási szándékáról tudomása nem volt, ennélfogva alperesnek állott kötelességében bizonyítani, hogy neki az A) alatti okirat keltekor a közadósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása nem volt. Az alperes által a perben e részben előadott és az előző bíróság ítéletében is részletesen felsorolt adatok azonban nem olyanok a maguk összeségükben sem, a melyekből minden kétséget kizáró módon meg volna állapitható, hogy alperes az A) a. okirat kelte idejében a közadós károsító szándékáról tudomással nem birt, sőt a felsorolt adatok erejét lerontja az a bizonyított körülmény, hogy alperes az A) alatti biztosítási okirat kelte előtti időből származó és az A) alatti keltekor beismerten még le nem járt régebbi követeléseire is a felajánlott biztosítást elfogadta, továbbá, hogy a közadós kérelmére a régi váltókon elfogadóként szereplő késedelmes adósokat fizetésre lel nem szólította, hanem a felszólító leveleket a közadós kérelmével visszatartotta.