Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 3. szám

3. sz. Kereskedelmi Jog 89 Csőd. 66. A megtámadhatlan végrehajtási zálogjoggal biztosított köve­telésre, a fizetések megszüntetése vagy a csó'dkérvény be­adása után a közadós által teljesített fizetés sikeresen nem támadható meg. (M. kir. Curia. 872/1903. — 1904. október 26.) J\[. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével el kellett utasítani, mert az a kielégítés, melyet a hitelező a foglalás, illetve a telekkönyvi bekebelezés által szerzett zálogjoga alapján vagy annak foly­tán a további végrehajtási eljárás megelőzése czéljából a közadóstól nyert, nem támadható meg a csődtörvény 27. §-a alapján akkor, ha a foglalás, illetve bekebelezés maga meg nem támadtatott, vagy megtámadtatott ugyan, de a megtámadás sikerre nem vezetett és ha a hite­lező, amennyiben kielégítést nem a zálogtárgy­ból nyert, oly kielégítést kapott, melyet magából a zálogjoggal terhelt vagyonból szerezhetett volna. A sikertelenül megtámadott foglalás, illetve bekebelezés utján szerzett zálogjog ugyanis a csődnyitás folytán korlátozást nem szenved s a hitelező abból a csődtörvény 52., 173. és következő §-ai értelmében külön kielégítést igé­nyelhet. Amennyiben tehát a hitelező a foglalás, illetve bekebelezés által szerzett és sikertelenül megtámadott zálogjog alapján vagy a zálogjog megszüntttóse végett a csődnyitás előtt kielégítést kapott, azt nem mint csödhitelező, hanem mint külön kielégitésre jogosított hitelező nyerte, már pedig a csődtörvény I. rész III. fejezete a külön kielégitésre jogosított hitelező által ily módon nyert kielégitésre nem vonatkozik. Felperes az alperes által bekebelezés utján szerzett zálog­jog hatálytalanítását kéite ugyan, azonban a mármaros-szigeti kir. törvényszéknek, a debre­czeni kir. Ítélőtáblának s a m. kir. Curiának 5676/1898. polg. számú Ítéletével helybenhagyott ítélete szerint keresetével elutasittatván, a közadós ingatlanára szerzett zálogjog a csődhitelezőkkel szemben is joghatályossá vált. Minthogy pedig a foglalás, illetve bekebelezés után közadós által az alperes részére eszközölt fizetés, a fogana­tosított végrehajtás, illetve bekebelezés folytán s így a további végrehajtási eljárás megszünte­tése végett történt; továbbá minthogy a másod­biróság ítéletének indokaiban helyesen állapí­totta meg, hogy alperesnek bekebelezett és a közadós által a csődnyitás előtt kifizetett 1090 frt. követelése a jelzálogul szolgáló ingatlanból árve­rés esetén is kielégítést nyert volna és minthogy ezek szerint a közadós által eszközölt fizetés általában a csődhitelezőkre hátránynyal nem járt, amennyiben az alperes által szerzett s a köz­adós ingatlanára bekebelezett zálogjog a 4. alatti eredeti végzés szerint törültetvén, köz­adós ingatlana az alól a zálog alól felszabadult s az ingatlan megfelelő értéke a csődhitelezők előnyére szolgált, végre minthogy a felperes megtámadási keresete csak a csődtörvény 27. §-ának 2. pontjára alapitható, e szerint a tör­vénypont szerint pedig a közadós jogcselekmé­nye megtámadásának nem alapfeltétele a csőd­hitelezők megkárosítása s igy az a kérdés, hogy a közadós által az alperes részére teljesített fizetés következtében a csődhitelezök megkáro­sitattak-e, a jelen esetben különben sem bír döntő jelenséggel: ennélfogva a kereseti annak a kérelemnek, hogy közadós által az alperes­nek adott s a zálogtárgy értéke által fedezett kielégítés, a csődhitelezőkkel szemben hatály­talannak mondassék ki, törvényes alapja nincs. 67. A tömeggondnok a közadós váltói névaláírásának valódi­ságát joghatályosan megtagadhatja. (M. kir. Curia. 38/904. — 1904. decz. 22.) 68. Valamely fennálló üzlet, mint olyan is birhatértékkel és az annak átruházására vonatkozó ügylet is megtámadható a csődtörvény alapján, azonban, minthogy az üzletnek, mint olyannak rendszerint forgalmi értéke nincs, ez a körül­mény a megtámadó tömeggondnok által bizonyítandó. (M. kir. Curia. 1505/904. — 1904. szept. 15.) Ipar. 63. Foglalkozást közvetítő és cselédszerző intézetek tulajdono­sai által letett üzleti biztosíték mindaddig, míg az hatósági kezelés alatt áll, kizárólag az üzlettulajdonosra kiszabott iparhatósági pénzbüntetések, továbbá az illetéktelenül fel­vett közvetítési dijak és költségek kielégítésére szolgál s más követelések kielégítésére igénybe nem vehető. (A m. kir. kereskedelemügyi minisztérium 1904. deczemlier 29-én 85,904. sz. a. hozott elvi határozata.) Budapest székesfőváros tanácsának. A Gzim G. A. B. örökösei, budapesti bej. ékszerész­czéget elutasította azon kérelmével, hogy Sz. I. budapesti foglalkozást közvetítő- és cseléd­szerző-intézet tulajdonos iparjoga felmondassék abból a czélból, hogy kérvényező czégnek bírói­lag megítélt követelése Sz. I. üzleti biztositéká­ból kielégíthető legyen, kimondván, miszerint Sz. I.-nak a székesfőváros központi pénztárá­nál letett üzleti biztositéka a foglalkozást köz­vetítő és cselédszerző ipar gyakorlására vonat­kozó székesfővárosi szabályrendelet 27. §. ér­telmében kizárólag az üzlettulajdonosra esetleg kiszabott iparhatósági pénzbüntetések, topábbá az illetéktelenül felvett közvetítési dijak, vagy költségek kielégítésére szolgál, ennélfogva mind­addig, amig, mint üzleti biztosíték, hatósági kezelés alatt áll, más természetű követelések kielégítésére igénybe nem vehető, ezen czélból fel nem mondhaló, sem biztosítéki minősége alól fel nem oldható; egyszersmind azonban értesítette folyamodót, hogy az általa Sz. I. ellen 242 korona tőke és járuléka erejéig vezetett végrehajtási letiltás a magánbiztositékokról ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom