Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 3. szám

3. sz. Kereskedelmi Jog 89 Csőd. 66. A megtámadhatlan végrehajtási zálogjoggal biztosított követelésre, a fizetések megszüntetése vagy a csó'dkérvény beadása után a közadós által teljesített fizetés sikeresen nem támadható meg. (M. kir. Curia. 872/1903. — 1904. október 26.) J\[. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével el kellett utasítani, mert az a kielégítés, melyet a hitelező a foglalás, illetve a telekkönyvi bekebelezés által szerzett zálogjoga alapján vagy annak folytán a további végrehajtási eljárás megelőzése czéljából a közadóstól nyert, nem támadható meg a csődtörvény 27. §-a alapján akkor, ha a foglalás, illetve bekebelezés maga meg nem támadtatott, vagy megtámadtatott ugyan, de a megtámadás sikerre nem vezetett és ha a hitelező, amennyiben kielégítést nem a zálogtárgyból nyert, oly kielégítést kapott, melyet magából a zálogjoggal terhelt vagyonból szerezhetett volna. A sikertelenül megtámadott foglalás, illetve bekebelezés utján szerzett zálogjog ugyanis a csődnyitás folytán korlátozást nem szenved s a hitelező abból a csődtörvény 52., 173. és következő §-ai értelmében külön kielégítést igényelhet. Amennyiben tehát a hitelező a foglalás, illetve bekebelezés által szerzett és sikertelenül megtámadott zálogjog alapján vagy a zálogjog megszüntttóse végett a csődnyitás előtt kielégítést kapott, azt nem mint csödhitelező, hanem mint külön kielégitésre jogosított hitelező nyerte, már pedig a csődtörvény I. rész III. fejezete a külön kielégitésre jogosított hitelező által ily módon nyert kielégitésre nem vonatkozik. Felperes az alperes által bekebelezés utján szerzett zálogjog hatálytalanítását kéite ugyan, azonban a mármaros-szigeti kir. törvényszéknek, a debreczeni kir. Ítélőtáblának s a m. kir. Curiának 5676/1898. polg. számú Ítéletével helybenhagyott ítélete szerint keresetével elutasittatván, a közadós ingatlanára szerzett zálogjog a csődhitelezőkkel szemben is joghatályossá vált. Minthogy pedig a foglalás, illetve bekebelezés után közadós által az alperes részére eszközölt fizetés, a foganatosított végrehajtás, illetve bekebelezés folytán s így a további végrehajtási eljárás megszüntetése végett történt; továbbá minthogy a másodbiróság ítéletének indokaiban helyesen állapította meg, hogy alperesnek bekebelezett és a közadós által a csődnyitás előtt kifizetett 1090 frt. követelése a jelzálogul szolgáló ingatlanból árverés esetén is kielégítést nyert volna és minthogy ezek szerint a közadós által eszközölt fizetés általában a csődhitelezőkre hátránynyal nem járt, amennyiben az alperes által szerzett s a közadós ingatlanára bekebelezett zálogjog a 4. alatti eredeti végzés szerint törültetvén, közadós ingatlana az alól a zálog alól felszabadult s az ingatlan megfelelő értéke a csődhitelezők előnyére szolgált, végre minthogy a felperes megtámadási keresete csak a csődtörvény 27. §-ának 2. pontjára alapitható, e szerint a törvénypont szerint pedig a közadós jogcselekménye megtámadásának nem alapfeltétele a csődhitelezők megkárosítása s igy az a kérdés, hogy a közadós által az alperes részére teljesített fizetés következtében a csődhitelezök megkárositattak-e, a jelen esetben különben sem bír döntő jelenséggel: ennélfogva a kereseti annak a kérelemnek, hogy közadós által az alperesnek adott s a zálogtárgy értéke által fedezett kielégítés, a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondassék ki, törvényes alapja nincs. 67. A tömeggondnok a közadós váltói névaláírásának valódiságát joghatályosan megtagadhatja. (M. kir. Curia. 38/904. — 1904. decz. 22.) 68. Valamely fennálló üzlet, mint olyan is birhatértékkel és az annak átruházására vonatkozó ügylet is megtámadható a csődtörvény alapján, azonban, minthogy az üzletnek, mint olyannak rendszerint forgalmi értéke nincs, ez a körülmény a megtámadó tömeggondnok által bizonyítandó. (M. kir. Curia. 1505/904. — 1904. szept. 15.) Ipar. 63. Foglalkozást közvetítő és cselédszerző intézetek tulajdonosai által letett üzleti biztosíték mindaddig, míg az hatósági kezelés alatt áll, kizárólag az üzlettulajdonosra kiszabott iparhatósági pénzbüntetések, továbbá az illetéktelenül felvett közvetítési dijak és költségek kielégítésére szolgál s más követelések kielégítésére igénybe nem vehető. (A m. kir. kereskedelemügyi minisztérium 1904. deczemlier 29-én 85,904. sz. a. hozott elvi határozata.) Budapest székesfőváros tanácsának. A Gzim G. A. B. örökösei, budapesti bej. ékszerészczéget elutasította azon kérelmével, hogy Sz. I. budapesti foglalkozást közvetítő- és cselédszerző-intézet tulajdonos iparjoga felmondassék abból a czélból, hogy kérvényező czégnek bíróilag megítélt követelése Sz. I. üzleti biztositékából kielégíthető legyen, kimondván, miszerint Sz. I.-nak a székesfőváros központi pénztáránál letett üzleti biztositéka a foglalkozást közvetítő és cselédszerző ipar gyakorlására vonatkozó székesfővárosi szabályrendelet 27. §. értelmében kizárólag az üzlettulajdonosra esetleg kiszabott iparhatósági pénzbüntetések, topábbá az illetéktelenül felvett közvetítési dijak, vagy költségek kielégítésére szolgál, ennélfogva mindaddig, amig, mint üzleti biztosíték, hatósági kezelés alatt áll, más természetű követelések kielégítésére igénybe nem vehető, ezen czélból fel nem mondhaló, sem biztosítéki minősége alól fel nem oldható; egyszersmind azonban értesítette folyamodót, hogy az általa Sz. I. ellen 242 korona tőke és járuléka erejéig vezetett végrehajtási letiltás a magánbiztositékokról ve-