Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám

A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., Váczi-körút 42. sz. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA KIK. CDKIAI BIRO. ÜGYVÉD. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész óvre . .' . - 20 K. Egyet szára r l L Telefon: 30^08. . MÁSODIK ÉVFOLYAM. - 2. SZÁM. MEGJELEN MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15 ÉN. BUDAPEST, 1905. JANUÁR 15! Egységes biztosítási kötvényfeltételek. Irta : Dr. Beck Hugó, kir. kúriai biró. ívekkel ezelőtt szorgalmaztuk a biztosítási kötvényfeltételek gyökeres reformját. Már akkor hangsúlyoztuk, hogy a szokásban levő ingadozó, bizonytalan, homályos és nagyrészt hatálytalan határozmányok helyébe a törvény rendelkezései­vel megegyező, világos és szabatos intézkedé­seket kell életbe léptetni. Felszólalásunk mind­eddig eredményre nem vezetett. A feltételek csaknem változatlanul most is olyanok, mint aminők két évtized előtt voltak. A „Bizt. és Közg. Lapok" legközelebb nyilvánosságra hozták azokat az egységes élet­biztosítási kötvényfeltételeket, amelyeknek terve­zetét az osztrák és magyar magánbiztosító-inté­zetek köteléke dolgozott ki. Habár ezeket a fel­tételeket, értesülésünk szerint, a Magyarország­ban működő biztositótársulatok még el nem fogadták, mégis arra való tekintetfel, hogy ezek­nek a határozmányoknak meghozatalában a magyarországi biztosítók képviselete is részt vett és hogy az országban működő biztosítók már a közel jövőben egységes kötvényfeltétele­ket szándékoznak megállapítani, mely megálla­pításnál előreláthatólag a fentebb jelzett köt­vényfeltételek fontos szerepet fognak játszani, egyrészt jelezni kívánjuk azokat az irányelvekel, amelyeket mi az egységes biztosítási feltételek­ben követendőknek tartunk, ha azt akarjuk el­érni, hogy a biztositiittak jogosult igényeinek megsértése nélkül a biztosítók jogai és érdekei visszaélések és szándékos megkárosítás nélkül megvédve legyenek és másrészt bírálat tárgyává kívánjuk tenni a fentebb említett feltételeknek fontosabb határozmányait, különös tekintettel arra, hogy mennyiben egyeznek meg, illetve ellenkeznek azok a mi törvényünkkel. Nézetünk szerint az egységes kötvényfeltó­lelek négy főcsoportba volnának osztályozandók. Az egyik csoportba azok az esetek volná­nak felveendők, amelyekben a biztosítási ügylet érvénytelen és amelyekben a biztosítási szerző­dés hatályát veszti. Ez nem jár nagyobb nehéz­séggel. Az érvénytelenségi és hatályvesztési ese­tek a törvényben taxatíve fel vannak sorolva és meg nem változtathatók, — teljesen elégséges volna tehát, ha az idevonatkozó törvényes ren­delkezések a feltételekben egész terjedelmükben felsoroltatnának. Czélszerünek tartanék, ha nem egyszerű hivatkozás történnék ezekre a rendel­kezésekre, hanem, ha a szószerinti szöveg közöl­tetnék, hogy minden biztosított közvetlenül magukból a feltételekből tüzetesen megismer­kedjék azokkal az esetekkel, amelyekben az ügylet érvénytelen vagy hatályát veszti. A kötvényfeltételek egy másik csoportjába azoknak a ténykörülményeknek megjelölése volna felveendő, amelyek fontosságuknál fogva a biztosítás elvállalására lényeges befolyást gyakorolhatnak és amelyeknek valótlan előadása vagy tudatos elhallgatása a biztosítónak jogot ad a szerződés érvényességének megtámadására. A törvény sem taxatíve, sem exemplifikative nem sorolja fel azokat a ténykörülményeket, amelyek a biztosítás elvállalására, fontossággal bírnak; mindkét szerződő félnek közös érdeké­ben állana, tehát, de sok kételynek és. sok bizonytalanságnak is elejét venné, ha az ily fontos és gyakrabban előforduló ténykörülmé­nyek cxemplifikativ felsorolása a feltételekben kifejezést nyerne. Nem hiszszük, hogy az ily fontos körülményeknek összességét vagy csak kimerítő fixirozását is meghatározni lehetne, de a fontosabb és gyakrabban előfordulók felsoro­lásának meg volna az a jó oldala, hogy a biz­tosítottat figyelmeztetné, hogy minden esetben mily körülményeket kell bemondania és melye­ket nem szabad elhallgatnia, — ez azonban egy­részt a biztositónak abbeli jogát, hogy egyéb fontos körülmények valótlan bemondása vagy tudatos elhallgatása esetében a szerződést meg­támadhassa, nem szüntetné meg, másrészt a biztosítottnak kő lési kötelezettségét csak annyi­ban állapítaná meg, amennyiben a felsorolt ténykörülmények valósággal lényeges befolyást gyakorolnak a biztosítás elvállalására. A kötvényfeltételek egy további csoportjába azok a feltételek volnának sorozandók, amelyek a biztosítás kezdete előtt teljesitendők, hogy a biztosítási szerződés hatálya kezdetét vegye és azok, amelyek a biztosítás egész tartama alatt megtartandók. Kétséget nem szenved, hogy a biztosítási ügylet jogérvényesen megköthető, a nélkül, hógy a biztosítás kezdete, a koczkázat viselése mindjárt az ügylet megkötésekor be­következzék. A biztosítási ügylet tehát érvénye­sen létrejöhet a biztosítás kezdetére nézve ki­kötött felfüggesztő feltétellel is. A szerződő felek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom