Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám

1. sz. nyereség mennyiségének a bizonyítása végett a válasziratban kinált főeskü batározatlan, s mint ilyen már csak azért sem Ítélhető meg, mivel annak le nem tétele esetében a tiszta nyereség összege megállapítható nem volna, más bizonyítékot pedig az e részben bizonyításra köteles felperes fel nem ajánlott. (585/1904. v.) Jf. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete az abban felhozott és az első bíróság ítéletéből átvett indokok alapján helybenhagyatik. Kártérítés. 3. Felperesi fényképész megengedte, hogy az általa készített fényképfelvételeket egy kiadóvállalat egy látképalbumban re­produkálhassa, kikötvén, hogy minden egyes kép alatt meg­jelölendő, hogy a képek az ö fényképfelvételei után készül­tek. Miután a kiadó ezt a megjelölést elmulasztotta, a fény­képész öt kártérítésre perelte. A bíróságok nem Ítéltek meg kártérítést' felperesnek elvont haszon czimén, mivel nem állapitható meg, hogy mennyi haszontól esett el a fényké­pész a reklám elmaradása folytán, azonban marasztal­ták a kiadót oly kártérítési összeg megfizetésében, amely értékkel az elmaradt névmegjelölés, mint hirdetés egy hirde­tőre nézve birna. (M. kir. Curia. 1268/1903. — 1904. okt. 3.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótör­vényssék, mint kereskedelmi bíróság: Kötelezi alperest, hogy a felperesnek 6G6 kor. 90 fillért fizessen. Indokok: A C'l. a. szerződés értelmében al­peres a felperes által felvett fényképek felhasz­nálásával készített D'l. alatti látkép-album min­den egyes képének alján azt a kijelentést tar­tozott volna odanyomatni, hogy az „Budapesten, K. Gy.-nek fényképfelvétele után készült." Mint­hogy alperes kötelezettségének nem felelt meg, teljesen jogosult a kereseti kérelem az a része, hogy alperes a szerződés nem teljesítése által felperesnek okozott kár megtérítésére kötelez­tessék. Ugyanis kétségtelen, hogy a fentemiitett kijelentés, amelyet alperes a C '/. alatti szer­ződés értelmében a D'/. alatti látkép album min­den egyes része alá odanyomatni tartozott volna, a felperes részére reklámot képezett, amennyiben az album képeit nézegető közönség figyelmét minden egyes kép megtekintésénél felhívta, vagy felhívhatta az eredeti fényképeket készítő czégre, ugy, hogy feltéve, hogy az albumot néző kö­zönségből egyesek a látképek nézése által nyert benyomás folytán arra határozták volna el ma­gukat, hogy a látképeknek megfelelő eredeti fényképek készítőjénél fénykép-megrendeléseket tesznek, s ha ismerték volna felperes czéget, megrendeléseket tettek volna is : annak a ha­szonnak az alperes szerződésszegése folytán való elmaradása, amely ezen megrendelésekből származott volna, a felperesnek olyan kárát (elvont hasznát) képezi, amelyet alperes neki megtéríteni tartozik. Ezen elvont haszon össze­gének megállapithatása czéljából elsősorban figye­lembe vétetett az az alperes czég üzleti köny­véből megállapított ténykörülmény, hogy a Dj. alatti látképalbumból 9343 példány jött forga­lomba. Minthogy azonban felperes a perben nem hozott és a dolog természete szerint nem is hozhatott fel semmi olyan adatot, amelyből bármiféle következtetést is lehetne vonni azon megrendelések mennyiségére és minőségére, amelyeket felperes abból kifolyólag kapott volna, ha a czég a 9343 albumpéldány mindegyikének minden egyes része alatt a szerződésben kikö­tött módon feltüntetve van, minthogy e szerint a keresetileg követelt kár (elvont haszon) ösz­szege semmiféle, a per során felhozott tény vagy körülmény által valószínűvé nem tétetvén, a leiperes által bizonyítékul felajánlott becslő esküt sem lehetett neki odaítélni: a kir. tör­vényszék magáévá teszi a meghallgatott szak­értők többségének azt a véleményét, hogy az alperesnek többször emiitett szerződésszegése folytán felperestől elvont haszon (kár) összege meg Tiem állapitható. Tekintettel azonban arra, hogy a felperes­ről is, mint minden rendes és szolid üzletem­berről feltehető az, hogy amidőn üzletét reklám utján hirdetni akarta, ez a szándéka az üzlete természetének .és az általa ismert üzleti viszo­nyoknak szorgos megfontolása mellett olyan számításon alapult, hogy a reklám által legalább is annyi haszna legyen, mint a mennyibe a reklám került; tekintettel továbbá arra, hogy a felperes czégének a D'l. alatti látkép-album min­den egyes képe alatt, tehát húsz izben szándé­kolt közlése nem egyéb husz rendbeli hirdetés­nél ; tekintettel arra, hogy a peres felek közt nem vitás, hogy a D'l. alatti látkép-album képei­nek hátlapján levő hirdetések átlagos dija a legkisebb (7 cm. széles és 5 cm. magas) mezőt vévén alapul is 1G frt 66 kr., tehát ha felperes az üzletét a D'l. alatti látkép album mindenik képe mellett a fentemiitett árban hirdette volna, ez neki húszszor 16 frt 66 krba, azaz 333 frt 20 krba került volna; a kir. törvényszék ezt a 333 frt 20 krnyi, azaz 666 kor. 40 fill.-nyi ösz­szeget állapította meg azon kárkövetelés gya­nánt, amelyet alperes a felperesnek megSzetni tartozik, még pedig kamat nem követeltetvén, minden kamat nélkül. (39223/1902.) A budapesti kir. Ítélőtábla : az első bíróság Ítéletét helybenhagyja. (3042/1902. sz.) M. kir. Curia: a másodbiróság Ítélete hely­benhagyatik. 4. Abban az esetben, ha a szerződő felek valamely ügyletet közös egyetértéssel megszüntetnek, ugy szintén abban az esetben is, ha az egyik félnek felbontási tényét a másik fél magáévá teszi akként, hogy az ügylet megszüntetéséhez hozzáiárultnak tekintendő, a szerződés megszüntetése fényé­ből kártérítési követelést csak az a fél érvényesíthet, aki ahhoz való jogát kifejezetten fentartot'a. (Budapesti kir. ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság. 1904. II. G. 144. — 1904. decz. 15.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom