Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám

1. sz. Kereskedelmi Jog 15 Még jobban domborítja ki a bíróság szo­cziálpolitikai hivatását a következő szakasz, mely a bíróság szaktestületi hatásköréről ren­delkezik. A törvény t. i. a bíróságot arra köte­lezi, hogy a hatóságok és községek kívánságára a szolgálati és tanviszonyt érdeklő kérdésekben szakvéleményt adjon. A bíróság a kormány és a törvényhozás elé szakbavágó javaslatokat is terjeszthet. A Kaufmannsgericht ítélete ellen, ha a vita tárgyának értéke 300 márkát nem halad meg, nincsen felebbvitelnek helye ; ezen értéken tul egyfokú felebbezéssel lehet élni a Landge­richthez. Ezek a törvénynek legfontosabb intézke­dései. A törvény-tervezet birodalmi gyűlési tár­gyalásának keretében három általános érdekű mozzanat merült fel: a kereskedelmi alkalma­zottak osztálytörekvéseinek, a nők választó jo­gúnak és az ügyvédi képviseletnek kérdésében érvényre jutott felfogások. Az elsőre nézve érdekes az, a mit gróf Posadowszky államtitkár, a birodalmi kanczel­lár helyettese a javaslat tárgyalása során jelen­tett ki. A mult század közepéig — úgymond — az idők különös jele volt az osztály, illetve rendi bíróságok eltörlésére irányuló törekvés. Azt követelték, hogy mindenki a rendes, a kö­zös bíróságok előtt keresse igazságát. Manap­ság ezzel éppen ellentétes törekvéseket észle­lünk. Bizonyos társadalmi osztályok tömörülni és osztályok szerint elkülönülő bíróságokat sze­rezni igyekszenek. Okvetlenül szilárdan kell ra­gaszkodnunk ahhoz az általános elvhez, hogy minden polgár ügyében a közös, a rendes bíró­ság Ítéljen. Ennek a törvénynek és az iparos­biróságról szóló törvénynek ugyanezért csak rendkívül nyomós okokból magyarázható kivé­telnek kell maradnia. A kormánynak és a tör­vényhozásnak erősen eltökélt szándéka kell, hogy legyen mindazokkal a törekvésekkel ride­gen szembe szállani, a melyek további, osztá­lyok szerinti bíráskodás bevezetését tűzik ki czéljukul. Legérdekesebb az, hogy az ügyvédi képvi­seletet teljesen kizárták e bíróságoknál. Itt is a szocziálpolitikai tendenczia döntött, mert az ügyvédi képviselettől a bíróság szocziális jelle­gét féltették és attól tartottak, hogy ügyvédi közbenjárás a békés kiegyezésre nézve hátrá I nyos lehet és hogy a költségeket szaporítja. Esetleg süiübben fordulnának elő halasztások is. Nagy és erős vitát idézett elő a nők vá­lasztói jogának kérdése is. A törvényhozók ál­talában e jog elismerése mellett voltak, de a kormány ragaszkodott a jog megtagadásához és ettől tette függővé a javaslat sorsát. Kereskedelmi jogunk állapota. Irta: Dr. Bender Béla. Hazánk kereskedelmi jogállapotáról írván, elsősorban a törvényhozás helyzetét vizsgáljuk s mély ős őszinte szomorúsággal szemléljük azt a sivár képet, amelyet az elmúlt évek tárnak elénk s melyre kilátásunk nyílik. Mig tőlünk nyugatra, a velünk bajában is szövetséges Ausztriától elte­kintve, egészséges parlamenti viszonyok köze­pette, jólétben és jogi rendezettségben erősödnek az államok, addig mi jogalkotás szempontjából tétlenségre vagyunk kárhoztatva. Ez, a meddő, sorvasztó állapot a kormányzat valamennyi ága között az igazságügyi tárcza körében uralko­dik a legerősebben, sőt ennek keretében is a kereskedelmi jogviszonyokra vonatkozó részben, — ott, ahol a maradás határozottan hátrama­radást jelent. Érezzük, hogy e megjegyséseinkkcl közhe­lyeket ismétlünk és tudjuk, hogy azok gyengék arra, hogy az általánosan beteg helyzetet meg­javítsák. Hogy mégis foglalkozunk a törvényhozás bajaival, ugy erre bennünket egy különös ok késztet. Az, hogy utóbbi években az igazság­ügyi tárcza nem részesül az összes minisztériu­mok által képezett kormányzat kebelében azon ápolásban, mint amilyenben a többieknek részük van : azt szinte teljesen elnyomják az egyéb kor­mányzati ágak. Igazságügyünk a mostoha gyer­mek szerepét játsza közügyeink intézése körül. Ha töivénytárunkat csak az utolsó fél­évtizedre visszamenőleg is áttekintjük, hiába keresünk csak egy számításba vehető alkotást is, különösen a kereskedelmi jog körébe vágó részben — eltekintve a különben is kétes értékű, a megrendelésgyüjtésre vonatkozó törvényi sza­bályozástól — semmi ilyent nem találunk Igaz­ságügyi kormányunk törvényhozási működése a költségvetés megállapításában kimerül. A tör­vényalkotás terén szerepe abból áll, hogy késziti a törvényeket anélkül, hogy azok valaha elké­szülnének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom