Kereskedelmi jog, 1905 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám

12 ződést érleli, hogy nálunk az intézmények csak a látványosság szerepét játszák, benső tartalom és czél nélkül. Ha elgondoljuk, mily gyakori eset, hogy külföldi vállalatok vannak érdekelve a szabadalmak és védjegyek körül, akkor érthető lesz, hogy ily tapasztalatok után a jogrendünkbe vetett hit meginog s vállalkozásával, tőkéjével tartózkodóbb lesz velünk szemben, mint akár az exotikus országok népével szemben, ahol az igazságot legelőbb hadihajókkal, vagy a diplomáczia eszközeivel lehet érvényre juttatni. Nem utolsó sorban a nemzeti becsület kérdése tehát, hogy jogállamba illő jogállapotokat teremtsünk e téren. III. A használati minta nálunk is, mint Németország kivételével mindenütt, találmány számba megy és a szabadalmi törvény oltalma alá tartozik. Minthogy azonban ezek a kisebb kaliberű találmányok a körülményes szabadalmi eljárást és költséget nem bírják ki, épen nálunk, a mi kicsinyes viszonyaink között indokolt a műszaki téren egy egyszerűbb és olcsóbb oltalmi rendszert is teremteni. A már vázolt indokoknál fogva a központi ügykezelés a szab. hivatal hatáskörébe lenne utalandó; az 1893. évi XLI. t.-cz.-ben már megtörtént különválás Ausztriától természetesen egészében fentartandó lenne. Az anyagi és eljárási szabályok a szabadalmi jog analógiájára legyenek alapítva. A gyakorlásbavételi kényszer átveendő. Az oltalom terjedelme és tartama a tárgyhoz mérten kisebb legyen, ellenben az oltalom alá fogható szellemi produktumok köre a lehető legtágabb legyen; a belföldi újdonság rendszere természetszerűleg itt még inkább érvényre juttatandó. A jog fennállása és terjedelme, valamint annak megsértése tekintetében a birói hatáskör itt is kizárólag birói hatóságra ruházandó. IV. Az izlésminta oltalma jóformán csak névleges. A modern Magyarország erről a jogmatériáról ugyancsak megfeledkezett, pedig ha valaha, — ugy most volna idején, midőn a műipar oly óriási fellendülést vett és eddig példátlan társadalmi és gazdasági jelentőséghez jutott, — fokozott figyelemmel fordulni az annak fejlesztését és biztosítását czélzó törvényhozási tevékenység felé. Egy 1858-ból származó osztrák pátens ma is a jogforrásunk, amelynek még csak hiteles magyar szövege sincsen. Az itt lefektetett 3 éves oltalom a mai viszonyoknak már egyáltalán nem felel meg; hiszen a legtöbb iparczikknek a .bevezetése" több időbe kerül; ez oltalmi idő tartamát tehát lényegesen ki kell terjeszteni. A kezelés központosítására vonatkozó észrevételek e téren is helyén vannak. Ugy a jog fennállása, mint annak megvédése körül a mai jog szerint közigazgatási hatóságok birnak hatáskörrel; a birói funkcziót bizzuk itt is birói hatóságra. A belföldi újdonság rendszerétől és egy raczionális gyakorlásbavételi kényszertől az ízlésminták tekintetében még frappánsabb eredmények várhatók, mint a műszaki alkotások terén. A dolog természetéből következik, hogy az eljárás olcsóságának (kollektív minták) és egyszerűségének itt még nagyobb a jelentősége, mint bármely más ipari-tulajdonjogi téren, mert az oltalom tárgya gyakran egészen apró holmi, amely semmi körülményességet nem tür. A birói szervezet tekintetében önként kínálkozik a szabadalmi-, védjegy- és használati mintabiráskodással felruházandó szabad, hivatal hatáskörének kiterjesztése erre a rokontárgyu jogmatériára is, valamint az eljárás is amaz ügyekben követendő eljárás analógiájához alkalmazkodhatik czélszerüen. Ily módon ez a bíróság és annak felebbviteli fóruma teljességgel az ipari szellemi tulajdonjog szakbiróságává, oly bírósággá válnék, amelynek idővel e különleges jog- és életviszonyok számára különleges szelleme és speciális érzéke fejlődnék. V. A tisztességtelen verseny ellen irányuló jogi szabályok oltalmának a tárgya is jórészt az ipari szellemi tulajdon fogalma alá esik. Oly visszaéléseket szoktunk illoyalis verseny alatt érteni, amely valótlan adatok terjesztésében áll abból a czélból, hogy a terjesztő áruja vagy vállalata kiemeltessék, a versenytárs árujának, üzletének vagy vállalatának pedig hátrányára legyen. Az idegen névvel, czéggel, üzletmegjelöléssel, árujegygyei stb. történő visszaélések minden oly neme, amily nem vonható a védjegy, vagy czégoltalom megsértése alá, továbbá az üzleti vagy gyári titok megsértése stb. szintén e czim alá tartozik. A magyar ipar és kereskedelem becsületes munkájának termékei e részben egyáltalán kivül állanak ez idő szerint a törvény oltalmán. A törvényhozási gondoskodásra közgazdasági és közerkölcsiségi szempontból egyaránt szükség van, mert védtelenül van kitéve népünk a megtévesztések ezer és ezer fajtájának a nélkül, hogy jogorvoslatot nyerhetne. Mélységes tévedés volna ugy gondolkozni, hogy ipari és kereskedelmi hátramaradottságunk mellett elsősorban is annak nehezitenők meg a külfölddel való konkurrencziát. A mi iparunkra és kereskedelmünkre nézve lealázó ez az inszinuáczió teljesen hamis is. Hamis elsősorban iparpolitikai szempontból, mert tisztességtelen konkurrens soha sem lesz erős konkurrens, s ha győzni talál, — a közönség adja meg az árát, pedig végre is annak az érdeke csak az okok lánczolatában — nem jelentőségben — az utolsó. De másodsorban hamis ez a felfogás azért is, mert a botnak két vége van. A külföldi érdekelteknek, minthogy nagyobbak és erősebbek, rendszerint több eszköz áll rendelkezésükre; szívósabbak az ellenállásban is; az illoyalis tá-