Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 2. szám - Magyar döntvénytár

54 költség megfizetésében kéri az egyesület tagjait egyetemleg marasztalni. A bizottság Ferrcolt keresetével elutasította és költségben marasztalta a következő indokokból : A Code Civil 1382. §-a3) szerint valamely cselekmény kártérítésre csak akkor nyújt alapot, ha vétséget képez és ha kárt okoz. Az iparosok valamely csoportjának oly szervezete, melynek czélja üzemeik fejlődésének szabályozása és biztosítása és ez által közös érdekeik vedelnie, nem tekinthető a kereskedés és ipar szabadsága megsértésének, nem képezhet tehát vétséget sem a fenti czél elérésére alkalmas rendszabályok alkalmazása. Ennélfogva nem foszthatok meg a kartellbe lépett iparosok ama joguktól sem, hogy készítményeiket egyik másik kereskedővel szemben megtagadják, hacsak e megtagadás csalárd müveletekkel nincs egybekötve. Minthogy az alperes egyesületbe nem tartoznak a vidék összes kikészitöi és préselői, sőt az összes saint-étienneiek sem, felperes kizárása az alperes egyesület által nem tekinthető üzlete és munkaszabadsága jogtalan megakasztásának, miután préselő-munkáinak elvégzésére megvannak elsőbben is saját készülékei, melyeket felhasználhat, de meg azonfelül szabadjában áll más, a kartellhez nem járult préselő-iparosokhoz fordulnia. Minthogy továbbá az iparosoknak, akár egyenkint, akár csoportosan, elvileg jogukban áll munkájukat vagy áruikat tetszésük szerint bárkitől megtagadni anélkül, hogy e megtagadás kártérítési kötelezettséget róna rájuk, ez elvet alkalmazva a vétségeknek a Code civil 1382. §-ában kifejezést nyert elméletére, az alperes egyesület csak jogával élt, amidőn munkáját felperestől megtagadta és igy kártérítésre sem szoritható. Felperes keresete tehát mindenképen alaptalan lévén, azzal el volt utasítandó. Ferréol felebbezése következtében a felebbezési biróság az első bíróság Ítéletét indokaiból helybenhagyta, Közli : dr. Sós Ernő. Czéghasználat. 9. Midőn valamely czég szándékosan oly megjelölést („Nouvelles Galéries") ad üzletének, a melyből következtethető, hogy egy régebbi, hasonló megjelölésű („Galéries Rémoises") üzlettel kíván versenyezni s mely megjelölés alkalmas a két üzlet összetévesztetésére, ezen megjelölés használatától eltiltható. (Párisi Cour de cassation Ítélete.) Hazai törvényhozásunk és joggyakorlatunk is védelmet nyújt a czégbitorlás ellen. Nem védi azonban azon elnevezéseket, a melyeket a kereskedővilág czégén kivül üzletének népszerüsitésére alkalmazni szokott. Legalább törvényeink (Ipartörvény 58. §., továbbá védjegytörvényünk) ez irányban képtelenek a kereskedők jogos érdekét megvédeni. A franczia joggyakorlat a concurrence déloyal fogalmával ezen népszerűsítő elnevezések számára is védelmet biztosit, teljesen méltányolva azt a tetemes gazdasági érdeket, melyet 3) A Code civil 1382. §-a igy szól: „Az ember minden cselekménye, bármily természetű legyen is, mely másnak kárt okoz, arra kötelezi azt, akinek vétkessége által a kár keletkezett, hogy a kárt megtérítse." azok az üzletvitelvilág körében képviselnek. Hogy e védelem mennyire kiterjedt, azt bizonyítja a következő eset: Reimsben 1847-ben a Bataille, Lorain & Tricot czég „(raléries Bémoises" elnevezés alatt üzletet alapított. Ugyanezen városban a Démogé, Coulorbe & Co. czég 1893-ban Grand Bazár elnevezés alatt nyitott üzletet. Az 1896. évben ezen utóbbi czég üzletét átalakította és a Galéries Rémoises mintájára rendezte be; ugyanakkor az üzlet nevét is megváltoztatta „Nouvelles Galéries"-re. A Galéries Rémoises ezen elnevezést tisztességtelen versenynek tekintette és a bírósághoz fordult orvoslásért. A párisi Cour de cassation helyben hagyta az alsóbiróságok ítéleteit, melyek a Démogé, Coulorbe & Co. czéget a Nouvelles Galéries elnevezés használatától eltiltották. Az indokolás a következő : Megállapittatott, hogy a Bataille, Lorain & Tricot czég 1847. óta megszakítás nélkül használta a „Galéries Rémoises" elnevezést és a közönség ezen név alatt ismerte és kereste a népszerű üzletet. Ezen idő óta az 1896. évig Reimsben egy más üzlet sem használt hasonló elnevezést, minek következtében felperes czég a kizárólagos és tartós használat folytán e névhez való jogot megszerezte (ont accquis la propriété de cetté denomination.) Megállapittatott továbbá, hogy alperesi czég üzletének régi nevét ugyanakkor változtatta „Nouvelles Galéries"-ra, a midőn azt a Galéries Rémoises mintájára átalakította, s igy feltehető, hogy ezen uj nevet azért adta üzletének, hogy a közönség figyelmét felhívja üzletének oly irányú átalakítására, mely hivatva van azt a Galéries Rémoises versenyvállalatává tenni. Minthogy alperesek üzlete felperes üzletének szomszédságában nyílott meg, az elnevezés hasonlósága a közönség körében elkerülhetlenül a két czég összetévesztését idézi elő alperesek hasznára. Alperesek tehát tudatosan károsították felperest megszerzett jogában. Ezen oknál fogva az alsóbiróság helyesen járt el, midőn alperest arra kötelezte, hogy az üzlete bejáratán alkalmazott „Nouvelles Galéries" czégtáblát eltávolítsa és eltiltotta alperes czéget attól, hogy ezen elnevezést aláírásul, avagy nyomtatványain, hirdetményein és egyébként alkalmazza, (dr. B. N.) Biztosítás. 10. Visszakövetelheti e a tömeggondnok a vagyonbukott által az életbiztosítási dij fejében már befizetett első évi díjösszeget a biztositó intézettől jogtalan gazdagodás czimén, oly megokolással, hogy a biztosítottra rendkívül hátrányos kötvényfeltételek igazi értelme szerint az intézet ezen ügylet folytán semmiféle koczkázatot nem vállalt, amennyiben a biztosított csak a terheket viselte, mig a biztositó csak hasznot húzhatott az ügyletből s igy az ügylet erkölcstelen volt, továbbá azért, mivel a biztosított fél alacsony képzettségénél fogva nem láthatta be a szerződés hátrányait s végül azért, mivel a biztosított összeg az ajánlat szerint