Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 2. szám - Magyar döntvénytár

46 Kereskedelmi Jog 2 sz. miután ennek a ténynek a bizonyítására a jegyzőkönyvhöz csatolt részvénykönyvi kivonat hiteles kiadmánya nem alkalmas, egyéb bizonyítékot pedig az alperes erre nézve fel nem hozott s minthogy a szavazás eredménye sem állapitható meg pontosan, mert a szavazásban nem minden részvényes vett részt, a mely körülmény ugyan a végeredményt nem koczkázlatja, de feltehető, hogy jogosulatlan szavazatok is leadattak és minthogy alperes nyíltan beismeri, miszerint a részvényesek az alapszabályok 46. §-a rendelkezésének eleget nem tettek, sőt ezt alperes részvénytársaság sohasem tartja be: ezeknél fogva az alapszabályok által előirt ezen lényeges alakszerűség mellőzése folytán a közgyűlés határozatait megsemmisíteni s a részvénytársaság igazgatóságát uj szabályszerű közgyűlés megtartására utasítani kellett. A győri Mr. Ítélőtábla (1092/1903. Polg. szám) : Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok : A részvénytársaság közgyűlésének azok a határozatai, melyek a törvény vagy az alapszabályok rendelkezéseibe ütköznek, a bíróság által hivatalból semmisitendők meg és ugy az a körülmény, hogy a közgyűlési határozatok megsemmisítése végett perrel fellépő részvényes a közgyűlésen maga is jelen volt és a közgyűlésen hozott határozatok ellen fel nem szólalt, a törvény- vagy alapszabály-ellenes határozatok megsemmisítésére irányuló kereset elutasítására okul nem szolgálhat. Az alperes részvénytársaság alapszabályainak 46. § a értelmében a közgyűlés megalakításának előfeltétele az, hogy a szavazati és rá lasztási jog igazolása, illetve ellenőrzése tekin tétéből, a közgyűlésen résztvevő minden részvényes részvényeit a közgyűlés napján a társaság jegyzőjének bemutassa. Az 1901. évi márczius hó 12 én megtartott közgyűlésről felvett s a periratokhoz eredetiben csatolt jegyzőkönyv nem tartalmazza annak a megállapítását, hogy a kérdéses közgyűlésen megjelent részvényesek a jegyzőkönyvben feltüntetett részvényeket a részvénytársaság jegyzőjénél bemutatták volna, sőt alperes elleniratában beismerte, hogy ez a közgyűlés a részvények előzetes bemutatása nélkül alakíttatott meg, az emiitett jegyzőkönyv tehát nem szolgálhat alapul annak a megállapítására, hogy az abban 1 — 37. sorszám alatt névszerint megjelölt részvényesek a közgyűlés napján tényleg bírtak-e annyi részvénynyel, mint a mennyinek birtokosaikép őket a közgyűlési jegyzőkönyv feltünteti. A m. kir. Curiának 530/1902. számú végzése folytán megtartott póttárgyaláson alperes ennek a körülménynek bizonyítása végett a részvénytársaságrészvénykönyvének az 1901. évi márczius hó 12.napjánlétezettállapototfeltüntető hitelesített kivonatát terjesztette elő. Ebből a kivonatból kitűnik ugyan, hogy a kérdéses közgyűlés idejében a részvénytársaság részvénykönvébe kik és hány részvénynyel voltak bejegyezve, ez a körülmény azonban annak a bizonyításául, hogy a részvénykönyvbe részvényesekkép bejegyzettek tényleg annyi részvénynek voltak birtokában, amennyi a részvénykönyvben kimutatva van, az elsőbiróság ítéletében helyesen kifejtettek szerint el nem fogadható, más bizonyítékot pedig alperes eire nézze elő nem terjesztett, sőt a felebbezésében azt jelentette ki, hogy ez a körülmény most már nem bizonyítható. Minthogy ezek szerint a kérdéses közgyűlés megállapításánál az alapszabályokba ütköző oly lényeges szabálytalanság követtetett el, aminek következtében a közgyűlés összes határozatai semmisek, az elsőbiróság Ítéletét ezért helybenhagyni kellett. A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete a közgyűlési határozatoknak hivatalból való megsemmisítésére vonatkozó indokának azzal a helyesbítésével, hogy csak a törvény és alapszabályok által előszabott alakszerűségek megsértésével hozott határozatok semmisithetők meg hivatalból, egyebekben felhozott és felhívott indokainál fogva helybenhagyatik és még azért is, mert a közgyűlési jegyzőkönyv tartalmával és alperesnek azzal a beismerésével szemben, hogy a közgyűlésen a részvényesek részvényeiket az intézeti jegyző előtt föl nem mutatlak, alperest terhelte a kir. Curia 530/902. V. sz. feloldó végzésben jelzett tényeknek a bizonyítása ; aminek azonban az alsóbiróságok Ítéleteinek idevonatkozó helyes indokolása szerint eleget nem tett. 15. A részvénytársaság igazgatóságának tagjai a társaság elien indított perben tanuként kihallgathatok. (M. kir. Curia 1105/1903. — 1904. május 19-én.) 16. A közgyűlési határozat nem csak kereset, hanem kifogás alakjában is megtámadható. (M. kir. Curia 129J/i904. — 1904. szept. 20-án.) Vétel. 17. Vidéken lakó vevő egy budapesti gyár részére cséplöszerkezet vétele iránt megrendelő-levelet állított ki, mely szerint a vétel szerződéstől a vevő nem állhat el, de az eladó gyár irányában a szerződés csak akkor lesz kötelező, ha utóbbinak budapesti igazgatósága azt jóváhagyja. Ez nem vételi ajánlatot, hanem feltételes vételi ügyletet képez. Noha a megrendelő-levél ez irányban nem tartalmaz intézkedést, az eladó gyár az ügylet természetének megfelelő idő alatt köteles lett volna a vevőt arról értesíteni, hogy a vételügylethez hozzájárult. Minthogy az eladó ezt nem tette és minthogy ily nyilatkozatnak nem tekinthető a vevőhöz intézett abbeli kijelentése sem, hogy utóbbinak elállási nyilatkozatát nem veszi tudomásul, a vevő a feltételes hatályú vételi ügyletet jogosan bonthatta fel. (Curia 899/1903.— 1904. máj. 4.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik.