Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 2. szám - Magyar döntvénytár

2. sz. Kereskedelmi Jog 43 J O O O KOR L AT. I. Hazai joggyakorlat. Általános. Magánárlejtésnél összebeszélés. 11. A versenybe nem lépés ellenértékeként kikötött összeg meg nem Ítélhető Alperes bizonyos összeget kötelezett fizetni felperesnek azért, hogy felperes egy magánszállitásnál való versenyen nevegyen részt Noha törvény csak a nyilvános árverésnél elkövetett ily cselekményt bünteti, ebből nem következik, hogy a magánárlejtés tekinteteben létrejött ilyen megállapodás a büntetőjogi büntetlenség daczára nem volna erkölcstelen. Ellenkezőleg, az ilyen megállapodás is erkölcstelen és ezért bíróilag ez sem érvényesíthető — Kereskedők, a kik egymással kereskedelmi összeköttetésben állanak, ebből százmazó kölcsönös követeleseiHét egymás ellen ugyanazon perben viszonkereset utján érvényesíthetik, akár egy jogalapból származnak azok. akar nem (M. kir. Curia 965/1903.—1904. szeptember 6.) A budapesti kir. kereskedelmi- és váltó-törvényszék, mint kereskedelmi bíróság: Felperest keresetével és alperest viszontkeresetével elutasítja. Indokok: A kir. törvényszék hivatalból megtekintette a felek között folyt korábbi perhez C7. alatt csatolt, 1805. október 8-án kelt német nyelvű eredeti okiratot, melynek fordításaként a jelen perben az A /, alatti okirat csatoltatott, Felperes keresetében előadta, hogy H. S. és alperes között egy kőszállítás iránti szerződést közvetített és alperessel abban állapodott meg, hogy a H.-féle szerződés tekintetében alperessel nem lép versenybe. A közvetítés és a versenybe nem lépés ellenértékéül — felperes előadása szerint — alperes a szállítandó mennyiség után az A7. alatti, illetve a korábbi perben C7. alatt csatolt okirat szerint köbméterenként 3 K.-t igért alperes felperesnek. Alperes tagad.isuval szemben felperes válaszában az alperesnek kínált föesküvel azt akarta bizonyítani, hogy előmozdította a kőszállitást és hogy alperes ugy jutott a köszállitáshoz, hogy felperes nein lepett versenybe és ezért igért alperes felperesnek köbméterenként 3 koronát. Minthogy felperes nem adta elő, hogy minő közvetítő vagy előmozdító tevékenységet fejtett ki a kőszálli ások iránti szerződés létrejötte körül, ennélfogva felperes előadását ugy kellett érteni, hogy felperes a szerződés jétrejöttét avval mozdította elő, hogy versenybe nem lépett, anélkül, hogy valamely egyéb előmozdító tevékenységet fejtett volna ki. Tehát felperes keresetének jogalapja az, hogy felperes a versenytől való tartózkodás ellené rtékek'nt kikötött összeget követeli az alperestől. Ily kikötés erkölcstelen. Aki mással abban állapodik meg, hogy a versenytől tartózkodik, az nem fejt ki díjazást érdemlő gazdasági tevékenységet, hanem csupán más kárán akar gazdagodni. Ilyen esetben vagy a vevő kénytelen az árui drágábban fizetni a végett, hogy a közbelépő harmadik szonély dija fedezve legyen, vagy az eladó kénytelen ugyanabból az értékből az öt különben megillető haszonról lemondani. A közbeeső nem végez produktív munkát, hanem csak abban működik közre, hogy a vevő a viszonyok való állása felöl tévedésbe ejtessék, vagy tévedésben maradjon. Tevékenysége tehát, nemcsak, hogy nem produktív, hanem káros s díjazását csak abból nyerheti, amivel valamelyik fél jogtalanul meg van károsítva. A kihágási büntetőtörvénykönyv 128. §-a büntetést szab ki arra, aki nyilvános árverés eredményének megkárosítására, vagy csökkentésére nyereségért közreműködik. E szerint a törlény csak a nyilvános árverésnél elkövetett ily cselekményt bihiteti, ellenben a nyilvános árverés e etén kivül az ily cselekményt büntetni nem akarja. De ebből nem következik, hogy e cselekmény nyilvános árverés esetén kivül nem volna erkölcstelennek minősíthető, mert a büntetőtörvény nem foglalja magában az összes erkölcstelen cselekményeket. Az, hogy a törvény a nyilvános árverésnél való összejátszást bünteti, annyit jelent, hogy ily összejátszás, ha nyilvános árverésnél történik, annyira közveszélyes cselekmény, hogy a büntető megtorlást is szükségessé teszi. Ebből pedig nem arra kell következtetni, hogy nyilvános árverés esetén kivül az ilyen eljárás meg volna engedve, hanem arra, hogy a nem versenyzés is összebeszélés, amely nyilvános árverés esetében büntető következményekkel jár, de nyilvános árverés esetén kivül sem lehet erkölcsnek megfelelő. Ennélfogva a nem versenyzés iránti összebeszélésből mint erkölcstelen ügyletből bíróilag megítélhető követelés nem származik. Nem volna a kereseti követelés akkor sem megítélhető, ha felperes előadását ugy lehetne érteni, hogy felperes a szerződés létrejötte körül valamely külön közvetítő, vagy előmozdító tevékenységet fejtett ki s az alperes a díjazást az előmozdító tevékenységnek és a versenytől való tartózkodásnak együttes ellenértékeként ígérte. A versenytől való tartózkodás ebben az esetben is erkölcstelen volna, a közvetítő vagy előmozdító tevékenységért járó díjazás pedig nem volna elválasztható a versenytől való tartózkodásért járó díjazástól és így közvetítő, vagy előmozdító tevékenységért való dij ebből az okból nem volna megítélhető. Alperes viszontkeresetileg előadta, hogy felperesnek 1896—1899. években köveket szállított, 1896 ban egy kiránduláson felperesnek a kirándulás kiadásaira előleget adott s a szállított kövek ára fejében 3919 kor. 6 fil.-t, az előlegezés fejében pedig 32 kor. 9 fil.-t követelt