Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 2. szám - A rendes perek gyorsabb befejezése érdekében

2. sz. Az előadók e tekintetben nem kivannak kötelező törvényes intézkedést. Ezek a főbb pontjai az előadók véleményeinek, melyeken nem vonul át a részvényesek jogait az igazgatósággal szemben lehetőleg megvédeni kivánó, modern irányzat. / KÜLÖNFÉLÉK. /\ A rendes perek gyorsabb befejezése érdekében. Az igazságügy-miniszter 5971/1904. sz. a. kelt leiratában a budapesti kir. Ítélőtábla elnökét, a kir. ítélőtáblai elnök pedig a kir. törvényszékek vezetőit arra kérte ós hivta fel, hogy a rendes polgári perek menetét, amennyiben a törvény megengedi, saját hatáskörükben lehetőleg gyorsítsák ós az indokolatlan halasztásokat akadályozzák meg, hogy az uj polgári perrendtartás életbelóptetóse idején minél kevesebb rendes pert találjon folyamatban s igy az uj eljárás kedvező hatása mielőbb érezhető legyen. Ugy véljük, ezen felhívásnak okvetlenül meglesz a kedvező eredménye, ha az következetesen keresztül vitetik. Ma t. i. a legtöbb bíróságnál az indokolatlan halasztás megszerzésére elegendő az, ha az illető peres fél a perirat-beiktatási határidőben egyszerűen megkéri a halasztást. Mig t. i. a pertárnok az iratokat az előadó bíróhoz eljuttatja, utóbbi a halasztást megtagadja, ezután a pertárnok uj határidőt tüz ki ós a kiadóhivatal által a vonatkozó végzések lemásoltatnak ós kiadmányoztatnak, ezalatt és ezáltal a pert kényelemszeretetből vagy szándékosan elhúzni kivánó fél, a halasztási kórelem „megtagadása" daczára, legalább is több heti halasztást nyert. Ezen alkalomból a kecskeméti ügyvédi kamara választmánya fölkérte a kamara tagjait, hogy a rendes polgári perekben a periratok váltására szükségen felül halasztásokat ne vegyenek ós ne adjanak, és az igazságszolgáltatás, a peres felek s az ügyvédi kar repütatiója érdekében a rendes perek gyors befejezésére törekedjenek. Ingatlanok adásvételével, bérletével stb. foglalkozó szövetkezet czége nem jegyezhető be. Ezen elv alapján a budapesti kir. kereskedelmi- és váltó-törvényszék a „M. ingatlan bank mint szövetkezet" czégónek bejegyzését megtagadta, mivel a szövetkezet üzletköre főleg ingatlanokra vonatkozó adásvételi, bérleti ós ezzel kapcsolatos ügyletekre terjedt volna ki, ami azonban nem tartozhatik a szövetkezeteknek a kereskedelmi törvény 223. §-ában megjelölt fogalma alá. A budapesti kir. ítélőtábla a napokban helybenhagyta a törvényszók végzését. A fogyasztási szövetkezetek hatáskörének túllépése. Az OMKE. összes vidéki fiókjával közölte a kereskedelmi miniszternek azt a döntését, hogy amely szövetkezet a kereskedelmi törvény 223. szakaszában körülirt czélját túllépte, minek elbírálására a kereskedelmi biróság illetékes, azt a kereskedelmi törvény 248. szakasza értelmében fel kell oszlatni. Erre való hivatkozással Gr. Mór a rimaszombati kir. törvényszéknél feljelentette a „Balogh ós Vidéke Fogyasztási Szövetkezef'-et, mert az nemtagoknak is árusít és kérte annak feloszlatását. A törvényszék nemrégiben kelt végzésé vei a feljelentést elutasította. A végzés indokolása szerint: a szövetkezetnek, mint olyannak kellene működését a 223-ik §-ban elütő czélokra kiterjesztenie, hogy feloszlathat.', legyen, nem pedig az igazgatóságnak vagy egyéb meghatalmazottaknak. Vagyis a szövetkezetet csak abban az esetben lehetne feloszlatni, ha közgyűlési határozat alapján terjesztené ki üzletköréta 223. §-tól eltérő czélokra. Uj mübortörvény. A magyar és osztrák kormány közt most, az olasz szerződés megállapítása óta, tárgyalások folynak uj mübortörvény miatt, melynek a közös vámterületből folyó okok miatt a leglényegesebb pontokban meg kell egyeznie az alkotandó magyar törvénynyel. Az üzleti könyv nem közös okmány. .1 budapesti törvényszék: Felperes alkercsetével elutasittatik. Indokok : Felperes alkeresetében a vele 15 év óta üzleti összeköttetésben álló alperes által vezetett üzleti könyveket közös okiratnak kimondani ós alperest azok felmutatására, helyesen közlésére kérte kötelezni. Minthogy azonban az üzleti könyvek természetüknél fogva a felekre nézve közös okmányoknak nem tekinthetők és igy azok közlése alkeresettel nem szorgalmazható, felperest alkeresetóvel el kellett utasítani. A budapesti Ítélőtábla : Az elsőbiróság végzését helybenhagyja, mert: az okirat az 1893. évi XVIII. t.-cz. 15. S-a szerint a rendes eljárásban is irányadó 85. §-a második bekezdése értelmében közösnek csak azok között tekintendő, akiknek érdekében van kiállítva vagy akiknek kölcsönös jogviszonyait tanúsítja. A kereskedelmi könyvek kötelező vezetésének czélja az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 25. §-a szerint az, hogy a kereskedő ügyletei és vagyoni állása teljesen feltüntettessenek. E törvényi rendelkezések mellett a kereskedelmi könyvek közös okiratoknak nem tekinthetők és a felperes azoknak felmutatását, az 1868. évi LIV. t.-cz. 188. §-a alapján nem követelheti. (1904. aug. 30-án. 3972. sz.) A külföldi sorsjegyek kitiltása. A kereskedelemügyi miniszter a külföldi sorsegyeket, ígérvényeket s az ezekre vonatkozó összes nyomtatványokat, játékterveket kitiltotta a postai szállításból. Lukács László pénzügyminiszter ennek kapcsán körrendeletet intézett a pénziigyigazgatóságoklioz, a fővámhivatalhoz ós a lottójövedék igazgatóságához a pénzügyőri biztosságoknak az intézkedés szigorú betartására való utasittatás iránt. A szóban forgó