Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 6. szám - A téves árszámitás jogkövetkezményei

6. sz. Kereskedelmi Jog 175 hogy a tárczaváltók átadási idején, a másodbiróság ítéletében erre vonatkozóan helyesen kifejtettek szerint, a közadós czég fizetéseit már megszüntette volt és igy közömbös, hogy alperes czég erről tudomással birt-e, a csödt. 27. §-a 3. pontja alapján is sikerrel megtámadható volt: a másodbiróság ítélete helybenhagyatott. 112. Az az ügylet, amely szerint valaki a végrehajtási zálogjogokkal terhelt végrehajtási tömeget átveszi a későbbi közadóstól azzal a kötelezettséggel, hogy az eladott ingók értékét egészen megközelítő végrehajtási összegeket kifizeti, a végrehajtási zálogjogok megtámadása nélkül sikeresen meg nem támadható, egyrészt mivel a megvett ingókért megfelelő ellenérték adatott és igy a hitelezők kárára ezektől jogtalanul nem vonatott el vagyontárgy, de másrészt azért sem, mert ha hatálytalaníttatnék is a vételi ügylet, a kérdéses ingók értéke nem a csődtömeg, hanem a végrehajtási zálogjogot nyert hitelezők javára volna fordítandó. (M. kir. Cuna. 7680/1904. p. sz. — 1904 október 27.) M. Tcir. Curia: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Felperes az A. a. közjegyzői okiratba foglalt szerződést a csődtörvény 27. §-ának általánosságban való felhívásával ugyan, de azon a ténybeli alapon támadja meg, hogy az által a csődhitelezők károsodtak, tehát a csődtörvény 27. §-ának 1. pontja alapján. Minthogy azonban az említett szerződéssel a közadós által alpereseknek eladott ingók értéke a künnlevő követelésekkel együtt 15.882 kor. 40 f.-t tett, minthogy továbbá a felek egyező előadása szerint a most emiitett vagyon összesen 15.565 kor. 30 f. tőke összegű végrehajtási váltójogokkal volt terhelve; minthogy felperes nem tagadta és ilykép beismertnek tekintendő, hogy a végrehajtást zálogjoggal biztosított követelések és járulékaik az eladott ingók értékét teljesen kimerítik; az a feltevése pedig, hogy nem volt kizárva, hogy árverésen több folyik be, mint a becsérték, nem hogy bizonyítékot, de még csak határozott állítást nem képez arra nézve, hogy az A. a. szerződésben kitett becsérték kisebb a valóságos értéknél; minthogy a tömeggondnok a végrehajtási zálogjognak a csődhitelezők irányában álló hatályát meg nem támadta; minthogy ennélfogva az A. a. szerződés hatálytalanítása esetén a végrehajtások folytathatók, ezek pedig az eladott ingók értékét teljesen kimerítik ; minthogy végül a dolog ily állásában az A. a. szerződés a csődhitelezők kárára nem szolgál, a csődhitelezők megkárosítására alapított keresetnek helyt adni nem lehetett. 113. A feleség részére a házasság kötésekor a hozomány át vételével egyidejűleg adott biztosítás nem támadható meg a csődtörvény 28. §-ának 3. pontja alapján sem. (M. kir. Curia 9602/1903. — 1904. november 8.) A debreczeni kir. ítélőtábla: A kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja, az alperes javára a nyíregyházi kir. járásbíróság által elrendelt kielégítési végrehajtást összes következményeivel együtt a B. P. közadós csődhitelezővel szemben hatálytalannak kimondja. Indokok: A csődtörvény 28-ik §-a 3-ik pontjában foglalt rendelkezésnek nyilvánvalóan az a czélja, hogy a nő követelésével szemben a férjnek egyoldalú kedvezése megakadályoztassék. Ilyen kedvezésről ennek a szakasznak értelmében csak akkor nem lehet szó, ha a biztosítás vagy visszaadás törvényen, vagy két évet megelőzően keletkezett szerződési viszonyon alapszik, vagy ha a házasság két éven belől jött csak létre, legalább a bútositás és visszaadás kötelezettsége a házasságkötéskor s a hozomány egyidejüleges átvétele és átadása alkalmával létrejött szerződéses viszonyon alapul. Minthogy azonban a házasság a felek egyező előadása szerint ez idő szerint is fennáll és igy törvénynél fogva, a hozomány kiadását teljesíteni a közadós nem volt köteles, minthogy a keresetben A 7. alatt mellékelt szerződés, a melyben a hozomány kiadása kiköttetett, a csődeljárás elrendelését megelőző két éven belől jött létre s a hozomány visszaadását a közadós nem a házasság megkötésekor és a hozomány átvételével egyidejűleg, hanem csak ezt követően majdnem két hónap múlva kiállított szerződésben kötelezte, minthogy az a kürülmény, hogy a közadós az alperes hozományának viszszaadását a bírói kényszer látszatával végrehajtási eljárás utján teljesítette, a közöttük fennálló házassági viszonyra való tekintettel a férj egyoldalú kedvezésének fenforgását ki nem zárja, minthogy a hozomány kiadásában rejlő jogcselekmény megtámadhatóságát sem a csődhitelezőknek megkárosítására irányuló szándék, sem az erről való tudomás hiánya nem befolyásolja : ugyanazért a közadósnak azt a cselekményét, hogy az alperesnek hozományát kiadta, a csődtörvény 28. §-ának 3-ik pontjában foglalt jogszabály alapján a csödhitelezőkkel szemben hatálytalannak kellett kimondani s ennek megfelelően az alperest a felvett tőke és nem kifogásolt kamatainak a visszafizetésére kötelezni kellett. (33.21/1903. p. sz.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete a benne felhozott indokok alapján helybenhagyatik. II. Külföldi joggyakorlat. Versenytilalom. 28. A szolgálati szerződésnek az a kikötése, amelylyel az alperes eltiltatott attól, hogy a szolgálati viszonynak megszűnte után is még öt évi időtartamon belül a földnek (Angliától) keleti félgömbjén a felperes üzletéhez hasonló üzlettel foglalkozzék, a szóban forgó üzlet különleges természetére (pneumatikus csövek gyártása és elárusitása) és alperesnek az üzletben elfoglalt vezető állására való tekín-