Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 6. szám - A téves árszámitás jogkövetkezményei

é. sí. Kereskt nek nem felébbezett része érintetlenül hagya­tik, felebbezett része pedig, mellőzésével az első biróság Ítéletében felhozott — s a jelen esetben, a megállapított egyéb ténykörülmé­nyekre figyelemmel, egyá'talán nem irányadó — annak az indoknak, hogy felperesnek az a kifogása, hogy őt sem a szakbizottsági becsű fo­ganatosításához meg nem hivták, sem annak eredményéről nem értesítették, azért nem jöhet figyelembe, mert a 15. és 16. sz. a. szakbizott­sági jegyzökönyvekben ily feltételek nem foglal­tatnak s így sem a meg nem hirás, sem az értesítés hiánya a szakbizottsági becsű érvényét le nem rontja, — a benne vonatkozóan lei­hozott és (elhívott egyéb indokok alapján annál inkább helybenhagyatik stb. 101. A tüzbiztositási kötvényben érvényesen köthető ki az a fel­tétel, hogy a biztosított tárgyak folyton őrizet alatt legye­nek. Amennyiben a biztosítási ajánlatban nem is foglaltatik tizonyos kikötés, mégis kötelező ez a biztosítottra akkor, ha a neki kikézbesitett kötvényben benfoglaltatik és a biz­tosított a kötvényt észrevétel nélkül elfogadta és megtar­totta. (M. kir. Curia. 1101/1903. — 1904. jun 21.) A budapesti kir. kereskedelmi és ? áltótör­vényszék, mint kereskedelmi biróság: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Az A. a. kötvényben kiköttetett, hogy a biztosított készletek folyton őrizet alatt legyenek. Felperes azt vitat!a ugyan, hogy e kikötés érvénytelen, mert alperes önkényesen ragasz­totta az őrzési kikötést tartalmazó papírszeletet a kötvényre és mert e kikötés töi vény ellenes. Mindkét ellenvetés alaptalan. Felperes ugyanis a 27. alatti ajánlatban alávetette magát a biz­tosítási feltételeknek, az A. a. kötvényt, az azon látható őrzési kikötés ellenére átvette és az egész biztosilási időtartamra eső biztosítási dijat kifizette. Ha tehát az ajánlat aláírásakor ez a kü­lönös feltétel felperes elölt ismeretlen lett volna is és ha a kötvény tartalma az őrzési záradék hozzá fűzése által nem is felelt meg az ajánlat­nak • ebben az esetben is az A. a. kötvény a K. T. 319. §-a értelmében uj ajánlatnak tekin­tendő, amelyet felperes a kötvény átvétee és a biztosítási díj kifizetése által elfogadott és ekként a szerződés a kötvény értelmében létrejött. Ahhoz pedig, hogy a szabad ég ala!t, el­hagyott helyen elhelyezett famennyiség állan­dóan őriztessék, oly fontos érdek fűződik, hogy teljesen indokolt az, ha a biztosító a biztosítást e nélkül meg sem köthetné és így jogosan ki­kötheti, hogy a tűzkárért csak a folytonos őrzés esetére felelős. Az A. a. kötvény hátlapján levő általános biztosítási feltételek 15. §-ban foglalt az az intézkedés tehát, hogy a biztosított kártérítési igénye elenyészik, ha a biztosított a biztositán okmányban különös feltételekként kikö­lelmi Jog 1?1 tött elövigyázati rendszabályok valamelyikét nem foganatosította : törvényellenesnek nem tekinthető. A kiíiall^atott tanuk vallomásával pedig bizonyítottnak tekintette a biróság, hogy fel­peres nem őriztetie folyton a biztosított tűzi­fát stb. Ezek szerint felperes az A. a. kötvénynek azt a kikötését, hogy a biztosított készletet foly­ton őrizet alatt tartsa, megszegvén, a biztosítási feltételek 15. §-a értelmében kártérítést nem követelhet. De nincs kártérítésre igénye felperesnek azért sem, mert a réten, szabad ég alatt ölekbe rakott hasáb és dorongfa magától, természetes gyúlékonyságánál fogva föl nem gyullad és igy annak meg^yulladását vagy szándékos, vagy vigyázatlanságból okozott felgyujtás idézte elő, amint azt egyébként a C. alatti helyhatóság­bizonyítvány is tanúsítja. Már pedig az, hogy a fa fölgyújtható volt, annak volt a következménye, hogy felperes az A. a. kötvény különös kikötése ellenére a foly­tonos őrzést elmulasztotta és a tüzeset nyilván­valóan nem következett volna be, ha a bizto­sított keszletek folyton őrizet alatt tartatnak. A kikötött őrizet elmulasztása, vagyis a biztosított vétkessége okozta tehát a tüzkárl, miért is al­peres azt megtéríteni a K. T. 477. §-a alapján nem tartozik. (53,107/1902.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az első biróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : Helybenhagyatott az elsőbiróság ítéletének a kereset elutasítását tárgyazó ren­delkezése a berne idevonatkozóan felhozott indokok alapján és azért, mert a koczkázat terjedelmének meghatározása s ekként annak a megállapítása is, hogy a biztosító valamely biztosításra felajánlt tárgyat csak azon különös elővigyázali rendszabály betartásával fogad el biztosításra, ha az illttő tárgy folytonos és állandó őrizet alatt lartatik, — a biztositónak — kit a K. T. 477. §. első bekezdése csak arra kötelez, hogy a bekövetkezett kárt a szerződés értelmében térítse meg — belátására levén bízva : mm bír alapp' l fehéresnek az a vitatása, hogy a biztosítási kövény kiállítás a alkalmával annak előlapjára rávezetett az a megállapítás: „feltéte­lül köttetik ki, hogy a biztosított készletek folyton őrizet alatt legyenek'', joghatályos szerződésnek nem volna tekinthető. És mert a K. T. 264. §. rendelkezése értelmében a K. T 319. §-ának az a rendelkezése, hogy az oly elfogadási nyilat­kozat, mely feltételek vagy megszorítások mellett tétetik, az ajánlat visszautasításának s egyszers­mind uj ajánlatnak tekintendő, a nem keres­kedő felperessel szemben is alkalmazandó levén, helyes az elsőbiróságnak az a megállapítása, hogy noha felperes részéről a tervbe vett tüz­biztositási ügylet megkötése nem is ajánltatoit a fent hivatkozott különös elövigyázati rendsza­bály betartásával, a biztosítási szerződésnek érin­tett kikötése felperesre mégis kötelezővé vált, mivel

Next

/
Oldalképek
Tartalom