Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 5. szám - Dologi avagy kötelmi jog-e a védjegy jog?

Kereskedelmi Jog védjegylajstrom létesíttessék. Nagy feltűnést keltett Hanning javaslata, amely tekintettel arra a külföldi üzleti szokásra, hogy a kereskedelmi forgalomban nem angol eredetű árukon angol neveket ós feliratokat alkalmaznak, a külügyi hivatalt kívánja megkeresni az iránt, hogy az 1891. évi ápril. 9-iki madridi egyezménynek teljesebb mértékben törekedjék érvényt szerezni. A madridi egyezmény ugyanis az áruk eredetére vonatkozó megtévesztő jelzők és jelvények elnyomására irányul. Eddig azonban a birói gyakorlat az idegen nyelvű árujelzést még sehol sem tekintette megtévesztésnek. Amennyiben az angol külügyi hivatal a manchesteri határozat által arra indíttatná magát, hogy az uniónál a kivánt értelemben csakugyan felír]>jen. az élére állított kérdés nem kis nehézséget fog okozni. Kiváló érdekességet kölcsönöz e javaslatnak, hogy Hanning a párisi angol kereskedelmi kamara tagja és hogy konkrét példákat hozott fel saját tapasztalataiból annak illusztrálására, hogy mily súlyosan károsítják az angol feliratú silány minőségű idegen gyármányok az angol ipar renomméját. A feltalálói oltalom tökéletlenségéről tartott előadást M. C. Parson, egy hires gőzturbina ismert feltalálója a British Associationban. Kifogásolja azt, hogy az angol biró rég elfeledett angol szabadalmi leírásokból kihámozható eszméket, sőt egy-egy régi nyomtatványban felvetett oly műszaki ötletet is, amely gyakorlati kivihetöség hiányában soha meg nem valósult, ujdonságrontó anterioritásnak tekint. Szükségesnek tartja a törvénynek oly módosítását, moly kizárja azt, hogy valamely műszaki gondolat, melyre nézve a gyakorlati kivitel eszköze nincsen határozottan és megvalósithatólag körülirva, a valóságos és praktikus találmány szabadalmazhatását lehetetlenné tegye. Parson egyszóval annak akarja a szabadalom babérját nyújtani, aki betetőzi a találmányt s megadja neki azt az utolsó alakot, amelyben az kivihetővó és az iparnak gyakorlatilag is előmozdító eszközévé válik. Kiterjeszkedett az előadó azokra a hátrányokra is, amelyek azáltal állanak elő, hogy a különböző országokban különböző a szabadalmi oltalom időtartama és azt javasolta, hogy nemzetközi egyezmény utján kellene arra törekedni, hogy a szabadalmak tartama egyőntetüleg szabályoztassók. Dologi avagy kötelmi jog-e a védjegy jog? Ebben a kérdésben döntött az athéni legfelsőbb biróság egy konkrét védjegyügyben. Polgári megállapítási pert (kérkedési pert) indított egy athéni iparos a külföldi védjegytulajdonos ellen, mert ez uton akarta a polgári bíróságok hatáskörébe átjátszani a vitás védjegyügyet és praejudiciális határozatot provokálni. A görög perrendtartás szerint ilyen pernek azonban kifejezetten csak oly esetben van helye, ha a kérkedés tárgyát valamely dologi, vagy kötelmi jog képezi. A védjegytulajdonos jogi képviselője o pontra alapította a védelmet ós azt vitatta, hogy a védjegyben való jog sem nem dologi, sem nem kötelmi, hanem sui generis jogosítvány. Az alsóbiróságok nem fogadták el ezt az érvelést, de a legfelsőbb biróság — kizárólag elméleti munkák, különösen Kohler tanai alapján, — magáévá tette ezt az álláspontot : a felperes kereshetőségi jogát, illetve a birói hatáskört nem állapította meg ós kimondotta, hogy a védjegyjog sem dologi, sem kötelmi jognak nem tekinthető. Az ausztráliai államszövetség az uj szabadalmi törvény alapján már felállította Melbourneban a központi szabadalmi hivatalt. Ugy hírlik, hogy az államszövetség is csatlakozni fog a nemzetközi unióhoz. Tény az, hogy az uj szabadalmi törvény alkotásánál teljes figyelemmel voltak a konvenczió szabályaira, ugy, hogy az unióhoz való csatlakozás esetén a törvény semmiféle módosítást sem fog igényelni. Valószínűleg összefügg ezzel a kérdéssel az a törvényjavaslat is, amely jelenleg az ausztráliai államszövetség törvényhozó-testülete előtt fekszik ós az áruk eredetére vonatkozó megtévesztő jelzőket tárgyazza, A tervezet igen szigorú intézkedéseket kontemplál, többek között az ily jelzőkkel ellátott árukat, ha külföldről hozzák be, már a vámkezelésnél elkobozni rendeli. A brazíliai köztársaság törvényhozó-testülete is foglalkozik egy törvényjavaslattal az áruk eredetére vonatkozó megtévesztő jelzéseket illetőleg. Ezenkívül a védjegyjog keretében még egy reformterv foglalkoztatja Brazilia törvényhozását. Egy uj törvényről van szó, amely a védjegy lajstromozásánál követett eljárással foglalkozik és a lajstromozásnak az első fokon való megtagadása esetére jogorvoslásnak ad helyt, ami az eddigi védjegytörvényben hiányzott. Cuba köztársaság is csatlakozott az ipari tulajdon oltalmára alakult nemzetközi unióhoz és pedig az 1883. évi márczius 20-iki párisi konvenczióhoz, az 1801. április 15-iki jegyzőkönyvhöz és az 1900. évi deczember 14-iki pótjegyzőkönyvhöz jelentette be csatlakozását. Ellenben a védjegyek nemzetközi lajstromozása tekintetében egyelőre fentartotta magának az elhatározást. Cuba csatlakozása az unióhoz már f. hó 17-ikétől kezdődőleg hatályba lépett. Nyílt kérdések és feleletek. Részvényjog. 6. sz. kérdés. Egy vidéki részvénylársaság f. é. november havában tartott közgyűlésén szótöbbséggel határozatba ment, hogy a társaság megvásárol egy, a társaság egyik igazgatósági tagjának tulajdonát képező házat 240,000 kor. vételárban. Az ilyképen érdekelt háztulajdonos igazgatósági tagnak a tulajdonában lévő 8 részvény után