Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 1. szám - Az amszterdami tengerjogi kongresszus

1. sz. Kereskedelmi Jog 13 king, Hamburg képviseletében, szintén ez egységesítő törekvés érdekében tartott tartalmas előadást. A részletkérdések közül behatóan foglalkozott a kongresszus azokkal a régtől fogva egyöntetű rendezést igénylő viszonyokkal, melyek a hajózási ügyletekre, különösen a hajó- és fuvardíjra, s ezeknek a hajóvállalkozó irányában való biztosítására vonatkoznak. Kívánatos ugyanis az ezen ügyletekből keletkezett követelések kielégítési sorrendjének egységes megállapítása, mely eddig minden nemzetnek külön joga szerint volt rangsorban csoportosítva, — bár számtalan eset fordult elő, midőn a hitelezők mindegyike más-más nemzethez tartozó lévén, e rendszer tarthatatlanná vált. Élénk vitára adott alkalmat annak eldöntése, hogy a jelzálogos követelések, vagy pedig az u. n. kiváltságos követelések (mint a hajószemélyzet illetménye, hajók összeütközéséből, mentésből, hajók fentartására fordított költségekből eredő követelések) helyezendők-e rangban előbbre. E vitában leginkább a franczia tengerjogászok léptek sorompóba s a jelzálogos követelések előbbhelyezése ellen küzdöttek, mely szinlegesjelzálogokkal könnyen a hitelezők kijátszására csábithatna. E tárgynál magyar részről Vio Antonio dr. fiumei ügyvéd is felszólalt s a francziákhoz csatlakozva, a kiváltságos követelések legelső rangban való megállapítását indítványozta, továbbá azt, hogy a kiváltságos követelések körén belül a hajó veszélybe jutásából felmerült követelések rangban megelőzzék a hajó fentartásából származott követeléseket. Vío dr. indítványát a kongresszus nagy szótöbbséggel elfogadta. Hasonlóan fontos tárgy volt a peres tengerjogi ügyekben való bírói illetékesség pontos megállapítása is. Itt a lehető legkülönösebb indítványok merültek fel. Az angolok és németek amellett harczoltak, hogy az illetékességet — különösen vétkes hajóösszeütközések esetében, — mindig az alperes hajó lobogója állapitsa meg és pedig még akkor is, ha az összeütközés territoriális vizeken történt ; ezzel természetesen azt óhajtották elérni, hogy angol, illetve német hajó felett saját állami bíróságuk itélkezhessék. A kongresszus végre is a territoriális bíróság illetékessége javára határozott. E vitákkal kapcsolatban dr. Benyovits Lajos megállapítani kívánta, hogy több bíróság illetékessége esetén az egyszer már meghozott itélet csak akkor zárja ki ugyanazon ügynek más biróság elé való vitelét, ha azon területen, melyen a hozott itélet viszonosság alapján végrehajtható, a követelés nem volt behajtható. A kongresszus ez indítványt elfogadta. Végül az állandó bizottság terjesztette elő a hajótulajdonosok felelős sógének mérvéről szóló kidolgozott javaslatát, melyet a kongresszus elfogadott. A kongresszus tárgyainak bővebb megvitatására vissza fogunk térni. KÜLÖNFÉLÉK. Olvasóinkhoz. Kereskedelmi életünk fejlődése, az abban Keletkezett üzleti viszonyok változatossága folytán, a jogéietnek számos oly alakulatait teremtette meg, amelyekben nem csak a közvetlenül érdekelt kereskedői osztály, hanem maguk a jogászkörök is nélkülözték azt az orgánumot, amely útmutatóval szolgálhatna a kereskedelmi jog sokszor oly szövevényes utjain. Ennek a szükségnek felismerése indított bennünket a jelen szaklap megindítására, mely nem csak a hivatásos jogászt, hanem a kereskedői köröket is fel akarja világosítani mindazokról a tudnivalókról, amiket a kereskedelmi forgalom fontossága érdekében mindenkinek tudnia kell. Lapunk ennek megfelelöleg a „hiteltörvények" elnevezés alatt ismert joganyag (kereskedelmi, váltó-, csőd-, iparjog stb.) ismertetésével és fejlesztésével foglalkozik. — Működésünk körébe, ugy a munkatársak, mint az olvasó közönség szempontjából nem csak a szakjogászokra, hanem — nagy súlylyal és nagy mértékben — a müveit magyar kereskedők támogatására is számítunk. Lapunkban állandó rovatot nyitunk a kereskedelmi jog terén felmerülő jogkérdések megvitatására és e czélból közölni fogjuk a felvetett kérdéseket és azokra beérkező feleleteket. Előfizetőinknek a budapesti bíróságoknál levő ügyeik állásáról díjmentes felvilágosítást adunk. Uj kisegítő birák a kir. Curián. Mint értesülünk, a kir. igazságügyminiszter a szegedi kir. ítélőtábla két bíráját, u. m. Jantsik Viktort és Deák Pétert szolgálattételre a kir. Curiához rendelte be. Hír szerint legközelebb Vörösmarty János, a budapesti kir. ítélőtábla bírája is be fog rendeltetni. A szabadalmi törvény módosítása. A szabadalmi törvény módosításán a kereskedelmi minisztériumban serényen dolgoznak. A kereskedelmi miniszter fölszólította a budapesti ügyvédi kamarát, hogy a szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. t.-cz.-nek szükségesnek vélt módosítása, illetve kiegészítése tekintetében részletes javaslatát terjeszsze elő olykepen, hogy a hiányok ós kivánt módosítások a törvény egyes szakaszai szerint külön-külön tüntettessenek fel és megindokoltassanak. Staub Hermann berlini ügyvéd, igazságügyi tanácsos, a hírneves kereskedelmi jogász f. évi szept. 2-án 48 éves korában meghalt. Szűkös viszonyok közt felnevelkedve, jogi tanulmányainak befejezése után, első nagy sikereit bűnügyi védőbeszédeivel aratta. Majd felhagyott a büntetőjogi gyakorlattal s minden buzgalmát a kereskedelmi jog tanulmányozásának szentelte. E tanulmányának eredménye a német kereskedelmi törvénykönyv kommentárja, melyet a legtökéletesebb kommentár-