Kereskedelmi jog, 1904 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1904 / 1. szám - Igazságügyi teendők

A hiteltörvények (kereskedelmi, ipar-, váltó-, csSdjog, stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., Váczi-körút 42. sz. FÖSZERKESZ1Ö: FELELŐS SZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA KIR. CÜRIAI BIRÓ. ÜGYVÉD. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre ... 20 K. Negyedévre ... 5 K. Egyei szám : 1 E. ELSŐ ÉVFOLYAM. — 1. SZÁM. MEGJELEN MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1904. OKTÓBER 1. X Igazságügyi teendők. Irta: Grecsák Károly, kir. curiai biró. Az élet nem stagnál. Az életnek legerősebb természeti törvénye: az önfentartási ösztön megszüli az életviszonyok legváltakozóbb alakulatait. Az életviszonyok eme váltakozó alakulataiban a jogállapot sem stagnálhat. Áll ez az életviszonyok minden nemére, de áll különösen azon viszonyok tekintetében, melyeket a hitelélet gyűjtő elnevezés fogalmával megjelölni szokott emberi tevékenység szül. A hiteljog tehát az a jogterület, amely a benne felmerülő jogállapotok rendezésében a stagnácziót a legkevésbbé türi meg. A minden más jogterületen e részben tapasztalható késedelmeskedés is jár eléggé érezhető súlyos hátrányokkal, a hiteljog terén azonban a felmerült kérdések rendezésében a stagnáczió, úgyszólván a hitelélet egészséges és erős fejlődésének életerejét köti meg. Felismerték ennek az alapigazságnak horderejét mindenütt, — nálunk is. Csakhogy ha másutt a hitelélet terén mutatkozott valamely ujabb jelenség felismerhetővé tette annak szükségét, hogy az annak folytán keletkezett viszonyok jogi rendezést nyerjenek, a törvényhozás nem késett e rendezéssel, megteremtvén ezáltal a jogbiztonságnak amaz érzetét, amely minden egészséges és erős gazdasági fejlődésnek alapfeltétele. Minálunk azonban a hiteljog számtalan kérdéseinek rendezése a legteljesebb mértékben stagnál és pedig stagnál majdnem szakadatlanul azon idő óta, amióta a hetvenes években törvénybe iktattuk azokat a nagy hiteljogi alkotásokat, amelyeket akkor a hiteljog nemzetközi jellegénél fogva az érdekkörünkhez legközelebb álló nagy nemzetektől reczipiáltunk s amelyek akkor nagyban és egészben meg is feleltek a hiteljog terén uralkodott állapotoknak, de amelyek az azóta igen sokban megváltozott viszonyoknál fogva sürgős módosítást és kiegészítést igényelnek. A kereskedelmi törvénynek, az ipartörvénynek, a váltó- és csődtörvényeknek megalkotása óta majdnem három évtized telt el és törvénykönyvünk lapjait végigtekintve, egyetlenegy törvényalkotással sem találkozunk, amely a hiteljog terén felmerült ujabb kérdések rendezésével egy szerves egészben foglalkozna. Azok a törvényalkotások pedig, amelyek inczidentaliter egy-egy kérdés megoldását czélozták, nemcsak hogy számra nézve is elenyésző csekély számúak, hanem magának a hiteljognak a rendezésére is vajmi kis mértékben voltak befolyással. Mert hiszen senki sem fogja tagadni, hogy a postatakarékpénztári intézmény, a cheque- és clearingforgalom, az ipari és gyári alkalmazottak betegség esetében való segélyezéséről, a vasúti árufuvarozás tárgyában a berni egyezmény beczikkelyezéséről, az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről, a védjegyek oltalmáról, a hazai pénzintézetek által kibocsátott némely kötvények biztosításáról, a gazdasági és ipari hitelszövetkezetről szóló törvények mindmegannyi hathatós tényezői a hitelélet különböző ágazatai, egyes viszonyai jogi rendezésének, de ugyan akad-e valaki, aki indokoltan azt állithatná, hogy mindezek a törvények a megoldáshoz közelebb juttatták ama nagy és fontos kérdéseket, amelyek a hiteljog terén sürgős megoldást igényelnek? Kereskedelmi, ipar-, váltó- és csődtörvényünk : mindegyik revízióra szorul. Számos intézkedéseik módosítást, más tekintetben pedig kiegészítést igényelnek. Nem akarjuk ezúttal azt a kérdést vizsgálat tárgyává tenni, hogy a kereskedelmi törvény revíziójának időpontja tekintetében helyes-e az általános revízióval addig várni, míg az az általános polgári törvénykönyvvel egyidejűleg lesz keresztülvihető, ami mellett azt hozzák fel érvül, hogy kereskedelmi törvényünk második részében, igy jelesül a 265—289., továbbá a 292—367. szakaszokban