Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A szövetkezet szervei. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának és gazdaságjogi intézetének 1947. szeptember 26. és október 14. között megtartott ankétján]

72 az igazgatósági tagokkal szemben, mint az őket mostohán kezelő törvény. A rendes szövetkező gondossága egyébként mint a culpa is concreto újból abstraet mértékké merevített alakja elvi szempontból is igen érdekes alakulat, egy pár élére állított esetben érdekes bírói megnyilatkozásokra vezethet. Minél több ugyanis a szövetkezetben a személyi elem, annál inkább lehet azt megállapítani, hogy a rendes szövetkező a szövetkezet ügyét a saját ügyének tekinti és olyan gondossággal jár el, quam in suis rebus adhibere sólet. Az igazgatósági tagoknak a törvényben kiemelt felelősségi esetei is rávilágítanak a közgyűlési határozatok megtámadási haláridejéből folyó visszásságokra. Ha az üzletrész szabálytalan visszafizetése, a tagoknak kamat fizetése, a vagyon felosztása vagy az üzetrész részleges visszafizetése oly közgyűlési határozatiakon alapult, amely a határidő lejárta folytán már nem támadható meg, sőt ha az igazgatóság az ily határozat végrehajtásával éppen a felelősségtől menekülés céljából meg is várja a határidő lejártát, ez a felelősséget nem zárja ki és helyes is, hogy ne zárja ki. De ez éppen annyit jelent, hogy vannak megtámadás nélkül isi semmis közgyűlési határozatok. A 75. §-nak az iá rendelkezése, amely a képviselethez szükséges létszám alá csökkent igazgatóságot rendkívüli közgyűlés összehívására kötelezi, azért visszás, mert a közgyűlés összehívása is az igazgatóság egyik funkciója lévén, ha az igazgatóság képes a közgyűlés összehívására, az egyéb funkciók ellátására is képesnek kellene lennie. Ugy vélem, a törvényt úgy kell érteni, hogy laz igazgatóság szabályszerű kiegészítése céljából a közgyűlést az egyetlen megmaradt igazgatósági tag is összehívhatja akármilyen létszámot kíván az alapszabály, az igazgatóság határozatképességében. Egyébként is jó expediens, hogy az igazgatóság kifogyása esetében a felügyelőbizottság intézkedhetik kiegészítése céljából. VI. A felügyelőbizottságra — a közgyűlés és az igazgatóság mellett a kollektívisztikusan szervezett kereskedelmi társaság harmadik tradicionális szervére — a törvény fontos új feladatokat ró. A felügyelőbizottságnak a szövetkezet ügyeibe való ezt az intenzívebb beleavalkozását mozdítja elő az az igen helyes rendelkezés, hogy a felügyelőbizottságot az üzletrészekről és a szövetkezet vagyoni helyzetéről legalább havonként egyszer az igazgatóság külön felhívás nélkül is köteles tájékoztatni (69. §). Nagy lépés a felügyelőbizottság aktiválása felé az igazgatósági indítványok előzetes felügyelőbizottsági megvizsgálása (82. §.). Annak, hogy eddig a felügyelőbizottság annyira passzív szerv volt és tevékenysége az évi mérleg parafálásán nem terjedt túl, főleg az volt az oka, hogy a jogszabályok a felügyelőbizottságnak csak jogot adtak az ügyvitel ellenőrzésére és felülvizsgálására, de azt nem tették a kötelességévé. Már pedig ily körülmények között nem volt semmi motiváló erő a tényleges működésre, erőteljes visszatartó erő volt azonban egyfelől, hogy a vizsgálódás mindig zavarja az ügykezelést, másfelől, hogy a megszokott passzivitásából való kilépés a törvény imperatív rendelkezése nélkül mindig a gyanakvás megnyilvánulásaként hat. Sajnos, ebben a vonatkozásban a törvény 81. §-a nem jelent lényeges előahaladást a KT. 195. §-ával sízemben. Az eltérés a „jogában áll tájékozódni" helyett a „tájékozódik" kifejezés használata.