Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

173 alól a váltóképesség szempontjából kivételt tett, hatályon kívül helyezte (id. r. 1, és 23. §-a). Meg kell viszont azt is jegyeznem, hogy néhány oldallal előbb (42. 1. 2., 2. j.) az egyébként helyes szövegben csak a rendelet 23. §-a nincs figyelembevéve. A minden ízében haladó szellemű és a magyar magánjog tudományának fejlődésében jelentős útjelző határkövet jelentő mű megjelenése, a magyar jogtudományi irodalom e nagy jelentőségű gazdagodása felett őszinte örömömet fejezem ki. Dr. Nizsalovszky Endre. Dr. Vági József: Pciigővalorizáció. (A munkabérről és nyugdíjról szóló fejezeteket dr. Fábrv Sándor írta.) Budapest, 1948. 141 1. (Tébe könyvtár 116. szám.) A pénz átértékelésének problémája jogelméleti és gyakorlati szempontból egyaránt a legnehezebb kérdések egyike. Nemcsak azért, mert törvényes rendelkezés aránytalanul kisszámban áll a jogalkalmazók rendelkezésére, hanem ezért is. mert a valorizációs jogunk tudományos irodalma rendkívül szegény. Ezen hiányok részbeni pótlását tűzte ki célul Vági József, amikor megírta a fenti című hézagpótló könyvét. ' szerző öt fejezetre osztva tárgyalja a terjedelmes anyagot. Az I. fejezet a magyar valorizáció történetéről szól. Ebben visszapillantást vet Vági az első világháborút megelőző korszakra, majd a pénz elértéktelenedésének kérdését tárgyalja a világháború alatt és után, ezt követi a valorizációs alaptörvényünk (1928 : XII .tc.) rendelkezéseinek ismertetése és az értéktartás kérdésének fejtegetése a felszabadulásig, végül a valorizáció fejlődése a felszabadulás után. A II. fejezet a valorizáció elméletének jogbölcseleti és dogmatikai feldolgozását tartalmazza. A szerző átfogó tudása és alapos szakismerete jellemzi ezt a részt is. Ezután a valorizáció alapelveivel ismertet meg bennünket Vági könyvének III. fejezetében. Itt mindenekelőtt a valorizáció iogforrástanával foglalkozik — kiemelvén, hogy, valorizálni lehet ex lege és ex contractu. Majd a stabil értékmérőkről szóló tanulságos fejtegetése következik, melynek során rámutat arra, hogy a forintstabilizáció bekövetkezése után három értékmérőtípus maradt túlnyomó Az egyik az ügylet tárgyából vett konkrét kirovó alapján való valorizálás, a másik a Magyar Nemzeti Bank által kiadott indextáblázat alapján való valorizálás, a harmadik pedig a buzaalapon való valorizálás. Tájékozódást szerezhetünk továbbá e fejezetben a valorizáció mértékéről és a nem valorizálható követelésekről Í6. A IV. fejezetben a pénztartozásnak naturáltartozásra való átváltoztatásával és általában azokkal az esetekkel (opció, gazdasági lehetetlenülés, stb.) foglalkozik a szerző, amelyek a pénzromlás folytán állnak elő valorizáción kívül. Végül az V. fejezet a jogügyletekből (adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, megbízás, kölcsön, munkabér, nyugdíj, kártérítés, stb.) és egyéb magánjogi jogcímekből (tartás, házassági vagyonjog, örökösödési jog) származó igények valorizációs anyagát, valamint az eljárásjogi részt öleli fel. Nagy érdeme a kiváló szerzőknek, hogy úttörő é6 éppen ezért rendkívül becses munkát végeztek, önálló felépítésű tudományos rendszerükkel jelentékenyen megkönnyítik a szerteágazó anyagban való eligazodást és annak megismerését. Bár inkább gyakorlati jogászok számára íródott a könyv, de sok értékes, új szemponttal gazdagítja e vitás területre vonatkozó elméleti jogirodalmat is. Ha mindehhez hozzávesszük még azt, hogy a munkában fellelhető bíróságainknak a valorizációval kapcsolatban kialakult teljes joggyakorlata, akkor méltán hívhatjuk fel arra az érdeklődök figyelmét. Dr. Kovács Mihály Poljanskaja, G. N.: A szovjet földbirtokjog. (Zemel' noe pravo. Ucebnik dija juridiceskich skol. Moskva : 1947. 1504(2) 1.) A szovjet földbirtokjognak az alapja a föld proletár nacionalizálása az 1917. október 17-i történelmi dekrétum alapján. Az egyéni földtulajdon megszüntetése az októberi forradalom viszonyai között nemcsak a burzsoá forradalom feladatainak a véghezvitelét, vagyis a feudalizmus maradványainak a likvidációját jelentette, hanem a kapitalizmus kiirtásának és a 6zociálista társadalom kiépítésének az alapját is megteremtette.