Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

170 dagon és bőségesen árad. Eokhartot a tudományos termelés lankadatlansága vezette el a teljes magyar jogtörténetet átfogó szintetikus munkájához. Szerző nemcsak tatarozta, de új alapokon tovább is építette a magyar jogtörténet épületét és munkájával megszüntette a szaktudomány izoláltságát. A modern magyar jogtörténész reáli6 szemléletével sikerült sok vitás kérdést kedvező megoldáshoz segíteni, a történészi intuíció a hiányos adatok hézagain is gyakran segítette át. A termékeny társadalomtörténeti megalapozás alkotmánytörténetünk új fogalmazásához jutatta el. Jogtörténetünk átértékelésének fáradtságot, lelkiismeretes kutatást és alapos módszertani felvértezettséget kívánó munkáját a magyar jogtörténeti tudomány mai állásához képest kiválóan végezte el és azt nála jobban senki sem végezhette voln.n el. Eckhart neve elválaszthatatlanul egybekapcsolódott a modern magyar jogtörténettel, amelynek tankönyve korszerű eredménye, záróköve és még inkább kiindulási pontja. Dr. Móra Mihály. Dr. Szászy István : A magyar magánjog általános része különös tekintettel a külföldi magánjogi rendszerekre. Budapest, I. kötet 1947. 287 lap. II. kötet 1948. 352 lap. A háború utáni jogi irodalomnak kétségkívül egyik legjelentősebb, de a magánjogi irodalomnak feltétlenül a legkiemelkedőbb eseménye Szászy István professzor terjedelmes munkájának megjelenése, amelyet „Szladits Károlynak, a magyar magánjogtudomány nagy mesterének tanítványi hálával" ajánl. Ez a munka híven tükrözi nemcsak alkotójának az írásra és tanításra termett kiváló egyéniségét, hanem azt a széles látókört i6, amelyet az első egyetemi tanszékének mindössze nyolc évvel ezelőtt történt elnyerése előtt, huzamos kölföldi tartózkodás során szerzett meg. A maga elé tűzött feladatot hitvallásszerűén foglalja össze művének a magánjog tudománya módszeréről szóló részében, ahol helyes álláspontként leszögezi : „A jogtudománynak első és közvetlen feladata a szétágazó jogszabályanyagot egységes és áttekinthető rendszerbe foglalni és így alkalmazhatóvá tenni. E célból a jog tételes anyagát elemekre kell bontania". Ez az a feladat, amelyet már Cicero a maga koráin eredménytelenül tűzött ki a jogtudomány feladatául, aminek megvalósítását Leibniz sürgette és Ihering módszertani tanításának alapjául fogadott el. Ha a tételes jogász az írott jogszabályok anyagának bármelyik darabján kezdené el a magánjog tanítását, szükségképpen rá kellene jönnie, hogy a tételes joganyag megértéséhez bizonyos általános előismeretekre van szükség, amelyek nélkül törvényt lehet ugyan megtanulni, de jogot soha. Az ilymódon tanuló valahogy úgy járna, mint aki hallás után megtanul egy zeneművet zongorázni ,de egy más zenemű hangjegyeivel szemben értetlenül áll, mert a zene rögzítésének az alapelemeivel, a hangjegyolvasás titkaival nincs tisztában. Nemcsak a jogtudósoknak, hanem a kodifikátoroknak is komoly problémája, hogy mi tehát az az anyag, amelyet elsősorban kell megismerni, illetőleg mi az a jogszabályanyag, amit mint általánosat előre kell bocsátani. Aki Szászy István két hatalmas kötetété kézbeveszi, első pillanatban talán megdöbben, hogy ilyen nagy terjedelmű anyag még mindig csak a tételes jogba bevezetés célját szolgálhatja. Aki azonban tüzetesen megvizsgálja a művet és tisztában van azzal, hogy mi szokott a magánjog általános részének anyagául szolgálni, végeredményben inkább azon fog meglepődni, hogy Szászy István milyen mesteri kézzel foglalt össze oly sok mondanivalót ilyen aránylag kis terjedelmű munkában. A magánjog általános részének feladata lehet : 1. bevezető elméleteket adni a jogról hogy magának a jognak és a jog keretén belül a magánjognak szellemével ismertesse meg a tanulót ; 2. azoknak a jogszabályoknak beható feldolgozását "nyújtani, amelyek a magánjog többi részeinek közös alapjául szolgálnak ; ennek a jogszabályanyagnak előbocsátása volt a német pogári törvénykönyv általános részének a célja, melyet a Tuhr hatalmas három kötete részesített eddig a legtökéletesebb tudományos feldolgozásban ; 3. lehet végül a magánjog egész rendszerének alapvonalait foglalni össze az általános részben úgy, hogy, aki ezt az anyagot megismerte, tulajdonképpen már a magánjog rendszerének egészébe, a részletkérdések eldöntésénél irányadó alapelvekbe is bepillantást nyerjen. Míg Tuhr három kötete csak a máso-