Jogászegyleti szemle, 1948 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1948 / 1-2. szám - A kollektív munkaszerződés jogi természete

151 tartott tartalmas előadása volt az utolsó alkalom, amidőn a büntetőjogunk további átalakulására vonatkozó nézeteit kifejthette. Nem volna teljes ez a megemlékezés, ha nem emelnők ki mindig a legnemesebb emberi szeretetet tükröző emberi vonásait, amelyek mindenkinél cs«/r rokonszenvet és szeretetet válthattak ki. / Dr. Heller Erik BÁLÁS P. ELEMÉÉ A nagy jogász kodifikátor és tudós kezéből kiesett a toll, amely három és fél évtizeden át szakadatlanul munkálkodott, hogy egy kivételesen mély gondolatokat termelő elme gondolatait közvetítse a magyar jogászvilág felé. Az a kétszáznál több publikáció, amelynek betühadserege őrzi nevének emlékét időtlen időkig, kétségkívül a legnagyobb értékű hagyatékok közé tartozik azok között, amelyeket magyar jogász valaha is maga után hagyott. Ezt az elévülhetetlen értéket csak fokozza, hogy Bálás Elemér művei mindig az ő tudós lelkének és nem a pillanatnyi érvényesüléshez jutott, tűnő gondolatoknak tükörképét alkotják. Mégis azok, akik őt nemcsak a nyomtatott betűkön keresztül ismerték, hanem tudományos munkája műhelyébe is betekinthettek, baráti köréhez számíthatván magukat, nem találhatnak vigasztalást vagy csak megnyugvást abban, hogy az ő nagy szelleme az alkotásai révén korai elmúlása után is fennmaradt. Csak ezek tudják, hogy nyilvánosságra már kibocsátott alkotásai mennyire csupán töredékét alkotják annak, ami a lelkében még a formába öntésre várt és mily nagy kincsek azok, amelyek elmúlásával a jogtudomány számára immár örökre veszendőbe mentek. Nincs a jogtudománynak olyan ága, amelyben maradandót ne alkotott, amelyet valamely új szemponttal, más által még fel nem ismert gondolatokkal ne gazdagított volna. Mégis világosan felismerhető életmüvének nyílegyenes középvonala, amelyen haladva a legmagasabbra emelkedett. Mint a büntetőjog müvelője vált elismert jogtudóssá. A sajtódelictum magistralis elemzése jegyezte el a sajtójogi problémákkal, amelyeken keresztül jutott el a szellemi alkotás jogi vonatkozásaihoz, hogy a szerzői jognak és a versenyjognak világviszonylatban is a legjelesebb művelői sorába emelkedjék. Bölcseleti, főleg ismeretelméleti és történelemfilozófiai gondolatok hatása alatt érlelődött meg benne az a meglátás, hogy a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogi rendezés, de főleg a személyiségi jogok felismerése az egész jogászi gondolkozás módszere szempontjából döntő, úttörő jelentőségű s hivatva van az egész jogtudomány átalakítására. A tanulmányoknak abban a sorozatában, amelyben egyfelől a személységi és dologi, másfelől a statikus és dinamikus jogi szemlélet megkülönböztetéséből indult ki és a dologi dinamikus szemléletben kereste a modern jogélet számos jelenségének megfejtését, már nem a jelen jogtudományának kifejtését, hanem a jövő jogtudományának alapvetését nyújtotta. És éppen ezeknek a tanulmányoknak a révén adatott meg neki az igazán kiváltságos nagy elmék ama privilégium-