Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - Közigazgatás és demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 26.]

86 szele" volt. Az említett üléseken bevezető és záróbeszédet dr. Túry Sándor K. szakosztályi elnök mondott, míg a tárggyal kapcsolatban dr. Perneczky Béla tartott előadást. Az előadást vita követte, melyen dr. Gallia Béla, dr. Pap Géza, dr. Beck Salamon, dr. Világhy Miklós, dr. Glückstahl Andor, dr. Szilágyi László dr. Török László, dr. Bánóczy Dénes és dr. Weltner Andor szólaltak fel. A gazdaságjogi intézet 1947-ben öltötte magára végleges szervezetét. Addig a Pázmány Péter Tudományegyetem hiteljogi szemináriumában bocsátotta rendelkezésre könyvtárát, mely teljes egészében megmaradt. Az intézet a hiteljogi szakosztállyal együtt a íorintmérlegről rendezett értekezletet. Egyesületünk negyedéves folyóirata „Jogászegyleti Szemle" néven indult meg, Jóllehet nagy anyagi áldozatba került, ennek ellenére a nagyformátumú s a papírt jól kihasználó szedéstükörrel készült „Jogászegyleti Szemle" első két számát 5—5 ív terjedelemben megjelentettük, nemcsak azért, mert ez több évtizedes tradíciónk, de mert negyedéves jogi folyóiratunk nincs más és mert az egyesületben elhangzott előadásokat közvetíteni akarjuk azoknak is, akik azon részt nem vehettek. Könyvkiadó bizottságunk a „Magyar Jogászegylet Könyvtára" újabb kiadványait az 1947. év folyamán indította meg. A sorozat szerkesztését dr. György Ernő és dr. Móra Mihály vették át. Az elmúlt év folyamán adtuk ki a 23. kötetet (dr. Zalán Kornél: örökösödési jogunk újabb kérdései), a 24. kötetet (dr. Bálás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról) és a 25. kötetet (Beck-Doroghi-György-NizsalovszkySzirmai-Ujlaki: A békeszerződés magán- és gazdaságjogi vonatkozásai). Az előbb ismerteti jelentés elfogadását követően dr. Czeyda-Pommersheim László, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő jelentését. A felmentés megadása után a közgyűlés a számvizsgáló bizottság tagjait további egy évre megválasztotta, majd új tagokat vett fel. Dr. Szladits Károly elnök a Magyar Jogászegyletnek a centenáris évvel kapcsolatos teendőit vázolta. A magyar jogászságnak kettős oka van az 1848-as év jelentőségét megünnepelni :egyrészt azért, mert a reformnemzedék a jog és az igazság eszményeiért küzdött, másrészt pedig azért, mert elsősorban a magyar jogászok feladata igazságosan értékelni azokat a törvényeket, amelyek egy évszázaddal ezelőtt alkottattak. Mindnyájunk számára nagy eredménnyel jár annak a negyedszázadnak tanulmányozása, amely az 1848-as törvényalkotást megelőzte s amelyet dr. Sándoríly Kamill méltán nevezett ,,a magyar kodifikáció hőskorá"-nak. A Magyar Jogászegylet előadássorozatot rendez a centenáris évvel kapcsolatban, amelynek a centenáris év küszöbén ünnepélyes megnyitása már a mai közgyűlésre esik: ezért kértük fel a jogtörténeti szakosztály elnökében legkiválóbb szakemberünket előadónknak. Ezután dr. Eckhart Ferenc prodékán tartotta meg mindvégig érdekes és a jelenlevőkre nagy hatást gyakorló előadását ,,A forradalom útja 1848-ban" címen. A mélyenszántó előadásért az elnök mondott köszönetet. A közgyűlést követően tagjaink társasebédre gyűltek össze, amelyen dr. Sánáoríy Kamill és dr. Szebenyi Endre mondtak a centenáriumot méltató beszédet. Szegedi vándorgyűlés. Mi sem bizonyítja jobban a Jogászegyletben lüktető életet, mint. az, hogy a hetenként rendszeresen tartott üléseken kívül a béke hosszú évtizedei alatt is csak ritkán megvalósított vidéki vándorgyűlések gondolata is testet öltött 1947-ben. A Magyar Jogászegylet elnökének, dr. Nagy Ferenc egyetemi tanárnak kezdeményezésére 1910-ben Pozsonyban, 1911-ben Kassán és Aradon, majd pedig 1912 április 21-én Szegeden tartott egynapos vándorgyűlést, mely utóbbinak tárgya dr. SzdszySchwarz Gusztáv „A jövő joga" c. nagyhatású előadása volt. Ez utóbbi vándorgyűlésről jogi szaklapjaink és a napisajtó is egyforma elismeréssel emlékezett meg, sőt z „ügyvédek Lapja" ünnepi számot is adott ki. A 35 évvel később, 1947 pünkösdjén, május 24—26. napján ismét vándorgyűlést tartottunk Szegeden, amely minden tekintetben jelentős eredménnyel zárult. A szegedi vándorgyűlésre Budapestről és a közeli városokból egyetemi tanárok, bírák, ügyvédek, közigazgatási tisztviselők közel száztagú küldöttsége utazott le, amelyet az érkezéskor az egyetem előtt a helyi fogadóbizottság nevében dr. Schneller Károly dékán és dr. Martonyi János egyetemi tanár üdvözölt. A fogadtatást a vándorgyűlést előkészítő budapesti bizottság nevében annak elnöke, dr. Kerekess István