Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1947 / 4. szám - A jövő joga. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 25.]
23 gazdasági rendszert. A nagybirtok helyébe a törpe- és kisbirtok Lépett. Hasonló változás állott elő a tőke és munka viszonyában. A kapitalizmus minden államban átalakul. A Szovjet államkapitalizmus alakjában igyekszik a polgárok érdekeit biztosítani, — nyugaton viszont megmaradt a magánkapitalizmus, de fokozatosan és országonként változó ütemben szociális kapitalizmussá alakul át. Ez azt jelenti, hogy az állam legelőször is a munkásosztályok emberhez méltó megélhetését kívánja biztosítani és csak az ezt meghaladó hasznot hagyja meg a tőkének; emellett az általános jólét megvalósításának terheit ugyancsak nagyrészben a tőkésekre hárítja át, adóztatási és öröklési szabályok útján. Ez az 1945. évi forradalmi átalakulásban két irányban már meg is való sujt; a földreform útján a szegény földmíves nép földhözjuttatásával. — a munkaszervezet körében pedig az ú. n. gyári alkotmány alakjában, amely a szakszervezetek és szerveik, az üzemi bizottságok útján a munkának a tőkével paritásos hatalmi állástbiztosított. A mai kor szellemének megfelelően, nálunk úgy, mint másutt, a jövő jogának feladata kétségtelenül a szociális igazságosság megvalósítása. Ám ne gondoljuk, hogy a szociális forradalom jogrendsze-rünket a maga egészében döntötte volna halomra. Az 1946 : I. tc. ?? a termelési javakra is kiterjedő* magángazdaság elvi alapján áll, amely alól csak különleges közérdek céljából, különleges törvény tehet kivételt az ú. n. államosítás alakjában. A földbirtokreform is a magántulajdon alapján áll, az állami vagy községi tulajdonba átmenő erdők kivételével. Mint minden forradalom, úgy ez is az első földrengésszerű lökések után a nyugodt továbbfejlődés folyamatát ölti magára. így a továbbfejlődés irányában látjuk a termelés eredményessége érdekében a törpe- és kisbirtokok erőinek összefogására irányuló törekvést, amely a szövetkezeti reform keretében nem állami szervezetek útján, hanem az érdekképviseletek önkormányzatába beillesztett szövetkezetek és szövetkezeti központok segítségével megy végbe. A tőke és munka közötti viszony konszolidálására irányuló törekvések pedig a munkajog kodifikációjában bontakoznak ki. Amellett — mint földrengéskor sem dűl össze az egész város — úgy a forradalmi jogalkotás is a jogrendszer túlnyomó részét érintetlenül hagyja. Szükségessé válik azonban az egész jogrendszernek az átvizsgálása és megfelelő