Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - A jogalkalmazás feladatai a demokráciában. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 24.]

19 ii'il Eunépellenes kormányzat vezetői voltak! A mult felszámolása megindult tehát és a llorlíhv-'koi^zak bűneinek feltárása után nem az a jogászság feladata, hogy jogtörténész módjára a mult pozitívumaiban és negatívumaiban merüljön el, hanem az a feladata, hogy a népi köztársaság alapelveit átérezve, együttes munkában biztosítsa új jogalkotásunkat és jogalkalmazásunkat. A jogalkotás helyességét vagy helytelenségét nem 'Lehet csak a bíróságukon leni érni. A bíróságok rendszerint csak a jogsértés vagy a jogvita esetiben kerülnek abba a helyzetbe, hogy jogot alkalmazzanak. A jogszabályok alkalmazója a magyar állam területén élő minden ember, tehát az emberek milliói. Ks ebben a spontán jogalkalmazásban a demokrácia követelményei hamarabb érvényre jutnak, mint a bíróságokon. A felszabadulás időpontjában tömegével szűntek meg azok a jogszabályok, amelyek a felszabadulás előtt még '-'4 órával érvényiben voltak. Megszűntek pedig azért, mert azok a millióik, akik magatartásukkal] a jogot alkalmazzák, tényeikkel megtagadták, hogy saját cselekményüket antidemokratikus jogszabályokhoz mérjék. Ha pedig ez így van. akkor nyilvánvaló, 'hogy a jogászok csak olyan jogszabályokat alkothatnák, amelyeket a noirmának alávetettek nagy többsége jogszabályul elismer és cselekedeteit ahhoz méri. Ugyanígy a jogszabálynak bírói úton vaíó alkalmazása is a végrehajtás területén lehetetlenné válna, ha az ítéletek nagy többsége nem egyezne meg^ az önkéntes jogalkalmazók ítéletével. A jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak tehát egyeznie kell a nép érdekévé', a nép érdekét tartalmazó szociáletikai értékítélettel. Mostani értekezleteinknak nagy feladata van. Tudatosítani kell ezt jogászi közvéleményünkben és meg kell jelölnie az értekezletnek azt az utat, amélyen haladva a jogászság a demokratikus építésnek tevékeny részese lehet. A jogászságnak is el kell készítenie a maga hároméves tervét és ebben e lsősorban azokat a közelebbi célokat kell formába önteni és biztosítani, amit közigazgatási, magánjogi és büntetőjogi téren a tervgazdálkodás jelent. Ezekkel a gondolatokkal köszönöm meg a vendéglátó város, tudományegyetem és ügyvédi kamiara szívességét és kívánok az értekezlet munkájához sok sikert. MAGYAR JOGÁSZEGYLET KÖNYVTÁRA: 23. sz. Dr. Zalán Kornél: Öröklési jogunk újabb kérdései. 24. sz. Dr. Bálás P. Elemér: Törvényjavaslata szerzői jogról. 25. sz. Dr. Beck, dr. Doroghi, dr. György, dr. Nizsalovszky, dr. Szirmai, dr. Újlaki: A békeszerződés magán- és gazdaságjogi vonatkozásai. 26. sz. Dr. György Ernő Hiteljog 1948. A gazdaságjog szerkezeti változásai. 27. sz. Dr. ifj. Szladits Károly: Az angol magán- és kereskedelmi jog vázlata. Megrendelhető: TEBE kiadóvállalata, V., József Attila u. 12. Telefon: 183-840