Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 4. szám - A jogalkalmazás feladatai a demokráciában. [Előadás a Magyar Jogászegylet vándorgyűlésén, Szeged, 1947. május 24.]

14 Éppen, mert ezt a második tételt teljes egészéhen elfogadom, tartom1 helytelennek az első tétel kihangsúlyozását. Függetlenül attól, hogy annak az igazságát nem is ismerem el, azért is, mert 'hiszen a demokratikus átalakítás indokoltsága elsősorban éppen azzal támasztható alá, hogy a múltban a bírói jogalkalmazás nem volt demokratikus, tehát szükség van a fordulatra. Fordulatra van szükség, mégpedig azoknak a gondolatoknak a jegyéhen, amelyekkel a tanácselnök úr az előadását hefejezte. A múlt antidemokratikus és a ma demokratikus jogalkalmazása közét! nem elmosni kell az elválasztó határvonalat, hanem élesen meghúzni. Ez alkalmas a bizalom növelésére, a fordulat őszintesége irányában is. A demokratikus jogalkalmazás iránti bizalom elmélyítésének elsősorban az lehet az alapja, ba nyíltan szembeállítjuk a régi jogot, a régi jogalkalmazást a demokrácia újtartalmú jogával, a demokrácia új arculatú jogalkalmazásával. Amit mondo'k, semmiesetre sem tetemrehívás, még csak nem is felelősségrevonás! Egyszerűen csak a tények reális megállapítása. A régi jog olyan volt, mint amilyen alakító erőiből folyóan lehetett: a nagytőkés, félfeudális gazdasági és társadalmi rendszer jogrendszere. Ennek megfelelően az igazságszolgáltatás is ilyen volt: a nagytőkés és félfeudális állam jogalkalmazása. Lehettek és voltak egyes kivételes egyének és kevésbhé jelentős részletek, amelyekben a jogalkotó vagy jogalkalmazó az osztályérdekek megszabta keretein belül előbbre ment a haladásban, de a kereteket áttörni nemcsák nem akarta, de nem is lehetett, mert azokat csak forradalmi erők moz'díthatták meg. Sem a jogalkotók, sem a jogalkalmazók nem képesek az egész gazdasági és' társadalmi rendszerből kilépve, akár csak irészleteiben is lij gazdasági és társadalmi rendet teremteni. A jognak, a jogászoknak és jogalkalmazóknak tekintélyét telhát nem azzal a tárgyilag is helytelen megállapítással lehet megszilárdítani, hogy már a régi jog és jogalkalmazás is a demokrácia irányvonalán mozgott, hanem azzal, ha megvonjuk a határvonalat, megállapítjuk, hogy ezélőtt mi volt és állásfoglalásokon felül tettekké! bizonyítjuk, hogy most építjük az új demokratikus jogot, megvalósítjuk a népi demokrácia igényeit a jogalkalmazásban. Azt mondotta a tanácselnök úr, hogy ..az általános jog és erkölcsi felfogás az, amely az államformának, az állam berendezkedésének megfelelően változhatik, amivel szemben a bíró kötelessége, hogy ezt a változást éber figyelemmel kísérje és gyakorlatát annak szellemében késedelem nélkül átalakítsa". Ez nyersebben fogalmazva azt is jelenti, hogy az állam alapját meghatározó gazdasági és társadalmi rendnek széttépheteflen a kapcsolata nemcsak a jogalkotással, hanem a jogalkalmazással is. Jelenti tehát azt, hogy a bíró csak ákko/r alakíthatja át lényegében jogalkalmazó gyakorlatát, ha megváltozik az állam berendezkedését meghatározó gazdasági és társadalmi rend. Jelenti így azt is, hogy a bíró kötelessége ezeket a változásokat valóban ..éber figyelemmel kísérni" és a változáshoz képest saját működését is átalakítani. A bírói működés elengedhetetlen alapeleme a bíró belső meggyőződésének. ..lelkiismeretének" formáló ereje. Enélkül a bírói intézkedés jogszabályok merev alkalmazásává: üres formalizálásává süllyed. Ehhez képest minden rendszernek szüksége van olyan bírói szervezetre, amely a jogszabályokat nemcsak egyszerűen „alkalmazza", hanem azo'kat szellemében tártai-