Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 1. szám - A gazdasági rend büntetőjogi védelme. [Előadás a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1946. november 22-én tartott ülésén]

26 V. Viszont szűkebb a 8.800/1946. M E. sz. rendelet alkalmazási köre annyiban, amennyiben nem öleli fel a munkabéruzsora tényálladékát. Ha a munkáltató használja ki a munkavállaló szorult helyzetét saját szolgál lá­tásának értékét aránytalanul meghaladó ellenszolgáltatás kikötésére: cse­lekménye lehet erkölcstelen, lehet bűnös és megtorlást is érdemel, de semmiesetre sem az árdrágító visszaélések körében. Az ilyen cselekmény ugyanis nem áremelő tényező, sőt ellenkezőleg: a termelési költségek csök­kentésével inkább az árak leszorítására alkalmas. E cselekménynek tehát nincs helye az árdrágító visszaélések körében: Áremelkedés előidézésére csupán a .munkavállaló ilyen cselekménye lehet alkalmas; az 1920:XV. törvénycikk is nyilván azért vonta alkalmazási körébe a munkáltató részé­ről elkövetett mimkabéruzsorát is, mert visszás lett volna, ha a törvény egyoldalú és nem viszonos büntetőjogi védelmet biztosítana a gazdaságilag erősebb félnek. Az új rendelet mindkét cselekményt mellőzi. A munkavállaló részéről elkövetett komoly visszaélések azonban még­sem maradnak büntetlenül. A 4. § ugyanis az árdrágító visszaélés szem­pontjából az árúcikkel egy tekintet alá vonja az ipari vagy kereskedelmi vállalkozás részéről teljesített munkát is, míg a kollektív szerződésiben megál­lapított munkabérek túllépését — akár a munkáltató, akár a munkavállaló oldalán — külön jogszabály bünteti. A büntetőjogi szabályozás köréből tehát csak az a munka esik ki, amely sem kollektív szerződés hatálya alá nem tartozik, sem ipari vagy kereskedelmi vállalkozás részéről nem nyuj­tatik (pl. mosónő, bejárónő munkája stb.). Az efféle esetekben azonban rendszerint nincs is meg az a szorult helyzet, amely a büntetőjogi védel­met indokolttá tenné. Az árúfuvarozás azonban a 4. § értelmében az árú­cikkel egy tekintet alá esik, tekintet nélkül arra, vájjon azt kereskedelmi, illetőleg ipari vállalkozás végzi-e vagy sem. A fuvarozás ugyanis, még ha alkalmi munkateljesítményként jelentkezik is, kiemelkedik a többi munka­teljesítmény közül, amennyiben az e téren felmerülő visszaélések a közellá­tás megbénítására vezethetnek. A lakásuzsorának nevezett visszaéléseket a régebbi jogszabályok kifejezetten nem vonták az árdrágító visszaélések körébe, hanem azokat csupán ikihágási szankció alá helyezték. A bírói gya­korlat pedig ragaszkodott a „közszükségleti cikk" fogálmához, amely nem ölelte fel a lakás vagy más helyiség bérbeadását, lévén az utóbbi a közszük­ségleti ,,cikk"-től különböző természetű szolgáltatás. Az új rendelet ezen a téren kiterjeszti a büntetőjogi védelmet, amennyiben a lakás vagy más helyiség bérbeadását az árdrágító visszaélés megállapítása szempontjából, kétséget nem tűrő határozottsággal egy tekintet alá vonja az árúcikkel. VI. Az árdrágító visszaélések nyomán felmerülő legvitásabb kérdések egyike az utánpótlási ár kérdése. Ez a probléma természetesen fel sem merülhet ártúllépés esetén, mert a hatóságilag megállapított legmagasabb árt meg­haladó ellenszolgáltatás követelése, kikötése vagy elfogadása feltétlenül bűncselekmény. Ellenben nagyjelentőségű ez a kérdés árúuzsora esetén,

Next

/
Oldalképek
Tartalom