Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 1. szám - A gazdasági rend büntetőjogi védelme. [Előadás a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1946. november 22-én tartott ülésén]

26 V. Viszont szűkebb a 8.800/1946. M E. sz. rendelet alkalmazási köre annyiban, amennyiben nem öleli fel a munkabéruzsora tényálladékát. Ha a munkáltató használja ki a munkavállaló szorult helyzetét saját szolgál látásának értékét aránytalanul meghaladó ellenszolgáltatás kikötésére: cselekménye lehet erkölcstelen, lehet bűnös és megtorlást is érdemel, de semmiesetre sem az árdrágító visszaélések körében. Az ilyen cselekmény ugyanis nem áremelő tényező, sőt ellenkezőleg: a termelési költségek csökkentésével inkább az árak leszorítására alkalmas. E cselekménynek tehát nincs helye az árdrágító visszaélések körében: Áremelkedés előidézésére csupán a .munkavállaló ilyen cselekménye lehet alkalmas; az 1920:XV. törvénycikk is nyilván azért vonta alkalmazási körébe a munkáltató részéről elkövetett mimkabéruzsorát is, mert visszás lett volna, ha a törvény egyoldalú és nem viszonos büntetőjogi védelmet biztosítana a gazdaságilag erősebb félnek. Az új rendelet mindkét cselekményt mellőzi. A munkavállaló részéről elkövetett komoly visszaélések azonban mégsem maradnak büntetlenül. A 4. § ugyanis az árdrágító visszaélés szempontjából az árúcikkel egy tekintet alá vonja az ipari vagy kereskedelmi vállalkozás részéről teljesített munkát is, míg a kollektív szerződésiben megállapított munkabérek túllépését — akár a munkáltató, akár a munkavállaló oldalán — külön jogszabály bünteti. A büntetőjogi szabályozás köréből tehát csak az a munka esik ki, amely sem kollektív szerződés hatálya alá nem tartozik, sem ipari vagy kereskedelmi vállalkozás részéről nem nyujtatik (pl. mosónő, bejárónő munkája stb.). Az efféle esetekben azonban rendszerint nincs is meg az a szorult helyzet, amely a büntetőjogi védelmet indokolttá tenné. Az árúfuvarozás azonban a 4. § értelmében az árúcikkel egy tekintet alá esik, tekintet nélkül arra, vájjon azt kereskedelmi, illetőleg ipari vállalkozás végzi-e vagy sem. A fuvarozás ugyanis, még ha alkalmi munkateljesítményként jelentkezik is, kiemelkedik a többi munkateljesítmény közül, amennyiben az e téren felmerülő visszaélések a közellátás megbénítására vezethetnek. A lakásuzsorának nevezett visszaéléseket a régebbi jogszabályok kifejezetten nem vonták az árdrágító visszaélések körébe, hanem azokat csupán ikihágási szankció alá helyezték. A bírói gyakorlat pedig ragaszkodott a „közszükségleti cikk" fogálmához, amely nem ölelte fel a lakás vagy más helyiség bérbeadását, lévén az utóbbi a közszükségleti ,,cikk"-től különböző természetű szolgáltatás. Az új rendelet ezen a téren kiterjeszti a büntetőjogi védelmet, amennyiben a lakás vagy más helyiség bérbeadását az árdrágító visszaélés megállapítása szempontjából, kétséget nem tűrő határozottsággal egy tekintet alá vonja az árúcikkel. VI. Az árdrágító visszaélések nyomán felmerülő legvitásabb kérdések egyike az utánpótlási ár kérdése. Ez a probléma természetesen fel sem merülhet ártúllépés esetén, mert a hatóságilag megállapított legmagasabb árt meghaladó ellenszolgáltatás követelése, kikötése vagy elfogadása feltétlenül bűncselekmény. Ellenben nagyjelentőségű ez a kérdés árúuzsora esetén,