Jogászegyleti szemle, 1947 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1947 / 1. szám - Az alapvető emberi jogok és a demokrácia. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1946. december 14-én tartott közgyűlésén]

13 programmként jelentkeznek, amelyet a magasabb államművészet van hivatva tartalommal kitölteni. A szociálpolitikai eszméknek intézményekké formálása a szaktörvényhozásra vár. A Szovjetunió 1936. évi alkotmánya „A polgárok alapjogai és kötelességei" című részében már foglalkozik a jóléti jogokkal. Minthogy pedig ez az alkotmány nem elégszik meg azzal, hogy egyszerűen felsorolja az emberi jogokat, hanem továbbmenően minden egyes alapjognak egy többnyire két bekezdésből álló szakaszt szentel, melyeknek első bekezdése az alapjog megnevezését, ha szükséges, definicióját tartalmazza, másodika pedig felsorolja, hogy mily eszközökkel kívánja az állam a tárgyalt alapjogot az állampolgárok részére biztosítani. A szovjet alkotmány az ünnepélyes felsoroláson túl már magában az alaptörvényben ad kézzelfogható utasítást a szaktörvényhozás részére a jóléti jogok pozitív biztosításának mikéntje tekintetében. így például a 119. szakasz szerint a pihenés jogát a 7 órára leszállított munkaidő, a munkások és alkalmazottak részére megállapított évenkénti fizetéses szabadság és a dolgozók rendelkezésére bocsátott szanatóriumok, üdülőházak és klubok széles hálózata biztosítja. A 121. szakasz 2. bekezdése értelmében a művelődés jogának biztosítására szolgál a kötelező általános elemi oktatás, az oktatásnak felsőfokon is ingyenes volta, az állami ösztöndíjak rendszere, melyekben a főiskolákon tanulók túlnyomó többsége részesül, az anyanyelven való iskolai oktatás, a dolgozók díjtalan szakmai, technikai és mezőgazdasági megszervezése a gyárakban, a szovjet gazdaságokban, a gép- és traktorállomásokon s a kollektív gazdaságokban. A 118. szakasz a munka, a 120. szakasz pedig az aggkori, betegség és munkaképtelenség ideje alatt biztosított anyagi ellátás tekintetében tartalmaz hasonló természetű szabályozást.* Sajnálatos módon a háború-okozta teljes elszegényedésünk állapotában ilyenfajta konkrét ígéreteket törvénybeiktatni nálunk időelőtti lett volna; alaptörvényünk a jóléti jogok biztosítását a demokratikus újjáépítés fejlődési folyamatára bízta. Egy bizonyos: e téren is ügyelni kell a két pólus egyensúlyára; ismét feltornyosul a nagy jogászi feladat: az öjsszeütköző érdekek kiegyenlítésének a feladata. Mert a szociálpolitika mindig széleskörű állami beavatkozással jár és azért sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy a jóléti jogoknak megfelelő egyensúly* Sós Endre: Id. m. 49. old.