Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - A védjegy u.n.üres (vállalat nélkül való) átruházása

228 A VÉDJEGY ü. N. ÜRES (VÁLLALAT NÉLKÜL VALÓ) ÁTRUHÁZÁSA.* Irta: DR. KARTSOKE ALAJOS ügyvéd. /. Jogi szempontok. A védjegy az irányadó magánjog rendszerében személyi­ségi jog. Ugyanarról a tó'ről fakad, mint a névjog és a cég­jog. A név a személy, a cég a személy üzletének és a véd­jegy a személy üzleti produktumának a neve. (A tisztességtelen versenyről szóló törvények ezen felül kitermeltek egy ú. n. quasi védjegyet is. Azt az árújegyet vagy árúnevet, amelyet azzal a speciális elbirtoklással szerez meg magának a keres­kedő, hogy olyan helyzetet teremt, hogy a vállalatát arról a forgalomban felismerik). A személytől való elválasztás és a vállalathoz való megkötés tehát nem folyik a dolog, illetve a jogi intézmény természetéből, hanem pusztán mesterséges, célszerűségi korlát. Mint ilyen egyrészt denaturál, másrészt pedig tárgyilag és időbelileg korlátlanul csak addig tartható és tartandó fenn, amíg azt a nyomasztó célszerűségi exigen­tiák okvetlenül megkívánják. Példa a magánjog területéről az engedmény, amelynek szintén nem folyik a termeszeiéből az, hogy az engedmény érvényessége az engedményezett adós hozzájárulásától függővé tétessék. Ha ezt a jog célszerűségi okból mégis megteszi, úgy kétségtelenül denaturálja az enged­mény jogi intézményét. Mindkét esetben a jogok célszerűségi korlátozásával állunk szemben, amelyek csak kivételképen tarthatók fenn. Általános fenntartásunk akadály a forgalom rendes útjában, amelyen a természetes fejlődés előbb megkerüli őket, majd megúnva a sok kerülő utat, kiküszöböli őket. A vállalathoz való kötés elejétől kezdve nem volt való­ságos korlát, mert amit a védjegyjogok a vállalathoz kötéssel az egyik oldalon korlátképen felépítettek, azt a másik oldalon már eleve ledöntötték azzal, hogy megengedték azonos véd­jegyeknek több különböző személy részére való belajstromo­zását. Megfelelő akaratmegegyezéssel (sőt az előző lajstrom­tulajdonos egyszerű tűrésével) a védjegy tehát lényegileg mindig átruházható volt, még pedig a felek tetszésétől függően akár úgy, hogy az átruházó utóbb a saját védjegyét töröltette, és így a védjegy az átruházás után egyszeri maradt, akár úgy, hogy az átruházó és az új lajsíromtulajdonos avagy akár lajstrom-tulajdonosok mindegyike használja a védjegyet, vagyis a védjegy többszörözése formájában is. A ma az elméletben és a gyakorlatban a legtöbb ország­ban vitatlan licencia, ha nem is dologi hatállyal, de ugyanerre A szerző előterjesztése a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség 1938. ,-évi júniusi prágai kongresszusára a magyar csoport nevében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom