Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám

78 DR. MENDELÉNYI LÁSZLÓ mely egy bírónak oly nagy hatalmat biztosit polgártársainak becsülete, vagyona és szabadsága felett, amire gondolni sem mernénk Angliában, ahol még legalább 7 évi barristeri gya­korlat után kinevezhető rendőrbíró (magistrate) sem szabhat ki általában 6 hónapnál hosszabb büntetést. Ez az aggály nem bizalmatlanság kiváló és nagyszorgalmú egyes bíráinkkal szemben, hanem aggály általában ily nagy felelősséggel ter­helés ellen. A magam részéről annál inkább megszüntetendőnek tar­tom az egyes bírói intézményt, mert az egyfokú perorvoslat rendszerére való teljes áttérés csak úgy lehetséges és enged­hető meg, ha az összes büntettek elbírálása visszakerül ta­nácsi hatáskörbe. IV. Nyomban át is térek összehasonlító vizsgálódásaim során a felebbvitel kérdésére, amelynek reformja most nálunk különben is időszerű. A két nemzet újabbkori jogtörténetében a legfeltűnőbb különbség az, hogy míg nálunk a felebbezés mindvégig túl­tengő volt, addig az angol jog eredetileg, sőt egész a XX. századig büntető ügyben felebbezést egyáltalában nem ismert. Ennek oka — mint erre előző előadásaimban már rámutat­tam — az, hogy Anglia a legnagyobb körültekintéssel, min­den lehető garanciával övezetten alakította meg elsőfokú bíró­ságait, tudja azt, hogy az igazság kiderítésére a csupán itt érvényesülő közvetlenség és szóbeliség elvénél fogva ezek a bíróságok legalkalmasabbak, arra helyezi a fősúlyt, hogy ez az elsőfokú ítélet — ha nem is felel meg mindenben a szi­gorú jogi követelményeknek, finomabb árnyalatoknak, esetleg kisebb eljárási szabály sértésével is jött létre — megfeleljen a népakaratnak, a társadalom igazságérzetének és emberies le­gyen s ha ez a cél el van érve, úgy idegenkedik a bizalmát élvező elsőbírói ítélet megtámadásától, mely a bírói tekintély aláásására is alkalmas. Ezért tehát 1907-ig az esküdtbíróságok ítéletei ellen elvileg nem volt helye felebbezésnek. Most viszont az esküdtbíróságok ítélete ellen elvileg a felebbezés nincs korlátozva, mert jogkérdésben az elítélt min­den korlátozás nélkül felebbezhet a Court of Criminal Appeal­hez 0= a High Court bíráiból alakított, rendszerint a Lord Chief Justice of England elnöklete alatt eljáró 5 tagú bíróság), ténykérdésben (vagy tény és jogkérdésben) valamint a büntetés enyhítése végett pedig akkor lehet felebbezéssel élni, ha erre az eljárt esküdtbíróság elnöke, vagy a felebbviteli bíróság en­gedélyt ad (leave to appeal). Ezek szükségszerű előrebocsátása ulán nézzük mindenek­előtt az esküdtbíróságok elleni felebbezések számát Ang­liában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom