Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 3-4. szám
AZ ANGOL ÉS MAGYAR BÜNTETŐSTATISZTIKA ÖSSZEHASONLÍTÁSA.*) Irta: DR. MENDELÉNYl LÁSZLÓ a pestvidéki kir. Törvényszék elnöke. I. Igaza van Lee oxfordi professzornak, hogy az összehasonlító jog talán nem is tudomány, hanem csak tanulmányi módszer. Mint ilyen azonban csak akkor vezethet tudományos, vagy gyakorlati eredményekre, ha az összehasonlítandó jogszabályok, intézmények és adatok puszta szembeállításán felül ismeri és kellő figyelemre méltatja azokat a különleges és sajátos körülményeket, amelyek között ezek a jogszabályok keletkeztek és a gyakorlatban érvényesülnek. Minél nagyobb a különbség két ország jogi berendezkedése és jogintézményei között, annál nehezebb azok összehasonlítása s ebből a következtetések levonása. Különösen akkor, ha statisztikai adatokról, puszta számokról van szó. Grosschmid azon találó megállapítása nyomán, hogy „a mai angol jogban, annak intézményi, főképen pedig jogműveltségi jellegében több van Werbőczyből, mintsem mibennünk" nyugodtan elmondhatom, hogy könnyebb dolog volna összehasonlítani a XV—XVII. századbeli angol és magyar büntetőigazságszolgálíatást s annak adatait, mint a XX. századbelit. Főleg azért, mert régebbi igazságszolgáltatási szervezetünk és berendezésünk közelebb állt, hasonlóbb volt az angolhoz, mint a mai. Elég e tekintetben csak néhány adatra utalni. Hazánkban egész a XV. század végéig a magánegyének ellen irányuló büntetendő cselekmények eseteiben rendszerint a sértett lépett fel vádlóul, sőt egyesek (dr. Dell'Adami Rezső) Werbőczy Hármaskönyvéből annak kimutatását is megkísérelték, hogy még hűtlenség esetén is az állampolgárokat általános vádjog illette meg. A későbbi századokban egészen 1872-ig — a kir. ügyészség intézményének életbeléptetéséig — a vádjog gyakorlása az önkormányzati testületek választottjainak kezébe volt letéve, amit méltán tekint Balogh Jenő a magyar szervező szellem egészséges ereje egyik jellemző bizonyítékának. Ugyancsak ő emeli ki, hogy az inquisitorikus eljárással szembenálló tiszta vádrendszer — amely a középkoron át mindinkább háttérbe szorult — ezen időben csak Angliában és hazánkban maradt meg. — Angliában a vádat ma is elsősorban a sértett, vagy megyei hatóság, vagy rendőrség az általa megbízott ügyvéd útján képviseli s mint erre később rátérünk, csak elenyésző kevés esetben közvádló. — Továbbá hasonlóság az is, hogy ebben az időben (a XVII. és XVIII. századok*) Előadatott a Magyar Jogászegylet 1938. március 5-én tartott ülésén. Jogállam, XXXV11. évf. 3-4. füzet. 6