Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A különvélemény az angol itéletben

SZEMLE. mondjon le a többségi határozatról nemcsak azért, mert a magánjog territóriumán szerződés nélkül majorizálást nem ismerünk, hanem mert gyakorlatilag sem biztosítható sem a majorizált határozat kialakulásának szabályszerűsége, sem végrehajtása. A közösség megszüntetésének módja a disposiíiv szabály szerint a természetbeni felosztás (sorshúzás), a zálog bírói eladásának szabályai szerinti értékesítés, az intern vagy a nyilvános árverés. Kérelemre a bíróság esetleg más módot is megállapíthat. Kifogásolta előadó a közösség megszüntetésének 52 évre lehető kizárását, mint túl hosszút, elegendőnek tartana legfeljebb 10 évet. Helytelenítette e részben továbbá, hogy a megszüntetés módjaira vonatkozó dispositiv jogszabályoktól eltérő megállapodáshoz az 1656. §. megkívánta közokirat vagy hitelesített magánokirati forma kívántassák meg. Végezetül kívánatosnak tartja, hogy a törvény tüzetesen írja körül az „alkalmi idő" fogalmát, amely miatt a bíróság az osztály megejtése végett haladékot engedhet. A nemo cogitur in communione manere elv nem egyeztethető össze az elmúlt évek bírói gyakorlatával, amely ily tüzetes körülírás hiányában túlságosan hajlandó volt a közösség megszüntetését akadályozó alkalmatlan idő megállapítására, vagyis a megszüntetési kérelem elutasítására. * A Magyar Jogászegylet Hiteljogi Szakosztályának január 21-i ülésében Dr. Szenté Lajos ügyvéd a „Kereskedelmi ügynökök jogállásának szabályozása11 címmel tartott előadást. Az ügynökök jogállásának szabályozása közel 50 év óta kisért, de még ma sem tudott megvalósulni. Ennek oka előadó szerint, aki 1911-ben maga is egy törvénytervezetet juttatott az Igazságügyminiszteriumhoz, főleg az, hogy a kereskedelmi ügynök fogalma ma sincs tisztázva ; s hogy a kereskedelmi ügynököt, mégpedig úgy a különféle hatóságok, mint a bírói gyakorlat állandóan össze tévesztik az alkusz, a bizományos s az alkalmazott ügynök fogalmával. Elsősorban tehát fogalmilag kell tisztázni, hogy kit értünk kereskedelmi ügynök alatt. Előadó ezt olykép definiálja, hogy kereskedelmi ügynök az, aki állandóan meg van bízva egy vagy több kereskedő részéről azzal, hogy annak részére ügyleteket kössön vagy közvetítsen. A megbízónak tehát kereskedőnek kell lenni és a megbízásnak állandónak kell lenni. Ezen állandóság kölönbözteti meg az alkusztól. Fogalmi kelléke a kereskedelmi ügynöknek továbbá az, hogy az ügynök önálló kereskedő. Kirekesztendők tehát ebből a szabályozásból az alkalmazott ügynökök, az utazó ügynökök. Tisztázandó az is, hogy milyen természetű az ügynök és megbízó háza közötti szerződés. Előadó, szemben a Kúria gyakorlatával, a jelenleg uralkodó felfogás szerint, melyhez Kuncz Ödön legújabb tagkönyve is csatlakozik, az ügynöki szerződést egy sui generis szolgálali szerződésnek tartja, amellyel az ügynök háza részére állandóan közvetítő természetű szolgáltatásokat végez. Részletesen foglalkozott előadó az ügynök és háza közötti szerződés egyes részleteivel: az ügynök díjazásával; és itt azt a tételt állította fel, hogy az ügynököt jutalék illeti meg minden általa közvetített és teljesedésbe ment ügylet után ; mely szabály azonban kibővítendő azzal, hogy a rayon-ügynököt minden, a rayonban létrejött és esetleg nem is az ügynök által közvetített ügylet után is megilleti a jutalék, hogy az u. n. Nachordres vagyis a szerződés megszűnte utáni időben létrejött ügyletek után is megilleti a jutalék, amennyiben a kezdeményező lépéseket az ügynök tette; s hogy a megbízó még oly esetekben is köteles jutalékot fizetni, amennyiben az ügylettől gazdasági kényszerítő ok nélkül visszalép, Foglalkozott előadó az ügynöki szerződés megszűntének, a megtartási jognak, a fizetésképtelenség hatásának kérdéseivel s végül szükségesnek tartotta, hogy az ügynököt házával szemben megillető jogok kényszerítő (cogens) természetűéinek nyilváníítasanak, tekintettel arra, hogy az ügynök rendszerint gazdaságilag gyengébb helyzetben van, mint a vele szerződő megbízó cégek. Az előadást vita követte, melynek során az elnöklő Kuncz Ödön professzor is égetően szükségesnek mondotta az ügynöki jog kodifikációját.