Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - Az angol közkórházak felelőssége a személyzetük által elkövetett műhibákért

A TULAJDONJOG JOGOKON, MINT TÉVESZME. 45 Eszerint tehát elsősorban is abszolút és relativ jogokat kell megkülönböztetnünk, azaz kötelmeket, melyek csak „inter partes" hatnak és oly jogviszonyokat, ahol a jogosított személlyel szemben a személyek összessége áll, mint süritett kötelem. Az abszolút jogok egyik főcsoportja volna a dologi jogok kategóriája, midőn a jogosítvány „dologra" koncentrálódik olykép, hogy a dolog felett bizonyos hatalmat gyakorolhatunk. Aszerint, hogy e hatalom korlátlan vagy korlátolt, megkülönböztetünk tulajdonjogot és idegen vagy korlátolt dologi jogokat, mely utóbbinak főfajai a zálogjog és a szolgalmi jog Az abszolút jogoknak a dologi jogokon kivüleső csoportja ezidőszerint nem bír egységes gyűjtőnévvel, főbb fajai azonban az eszmei tulajdon és a személyiségi jogok. Természetes, hogy a most ismerteti és általános érvényűnek mondható kategorizálás azzal áll vagy bukik, miszerint: 1. ) az abszolút jogoknak tulajdonított mindenkivel szemben való hatály valóban fenáll-e; 2. ) személyeknek dolgok feletti uralma a fizikai értékelésen felül valóban a jog által is értékelt „hatalmasság" legyen épúgy, mint személyeknek személyek irányában fennálló jogigénye; 3. ) dologfogalom valóban csakis a „testi" dolgokra korlátozódjék. Analizáljuk ezek után mindhárom főfeltételt: Ad 1.) Dr. Kauser Lipót a dologfogalomról irt tanumányában5} igen elmés elmefuttatás után arra az eredményre jut, hogy az abszolút és relativ jogok szembeállítása teljesen elhibázott,. mert e megkülönböztetésnek „semmiféle gyökere, semmiféle reális keletkezési alapja nincs és csak arra jó, hogy nyomukon haladva, további tévútra vezessék a gondolkozást". Rámutat arra, hogy a sűrített kötelem, azaz a kívülállók respektálási kötelezettsége a kötelmi jogviszonyoknál is megvan (harmadik személyek e jogviszonyokat nem zavarhatják) csak épen hogy ezekkel szemben fizikai okoknál fogva nem szembeszökő, mert kötelmi jogosítványt kívülálló személy sokkal kevésbé képes megzavarni, mint dologit. Ehhez azonban még hozzá kell tennünk azt is, hogy az abszolút jelleget tulajdonképen nem az abszolútnak nevezett jog tartalma adja, hanem az az aktus, mely a mindenkivel szembeni érvényesülést megvalósítja (telekkönyvi feljegyzés, hivatalos lapban való közzététel stb.) Enélkül pl. zálogjog abszolút jellege ellenére csak a birtoklással valósítható meg, de ingók tulajdonjoga is elveszhet az abszolút jelleg ellenére is a birtokból való kieséssel (K. T. 299. §.) Viszont a fenti aktusok kötelmi jogosítványokat is „megdologiasítanak" (telekkönyvezet bérlet). Ad 2.) Az u. n. egyszemélyes jogi helyzet paradox voltát Grosschmid professzor is felismerte. Jogviszony természetesen csakis személyek között állhat fenn, miért is jogviszony, akár kötelmi, akár dologi, személyeknek személyekkel szemben való magatartási igénye. Ez a felismerés vezetett tudvalevőleg a süritett kötelem fogalmának alkotásához, mely konstrukció tehát azon az elgondoláson alapszik, hogy míg a kötelmi jogviszonynál a jogosított jogával kongruál a kötelezett kötelezettsége, addig dologi jogviszonynál a jogosítvánnyal szembenálló kongruens kötelezettség: mindenkinek respektálási kötelme. Ennek a tannak azonban igen nagy elvi hibái vannak. Elsősorban a korlátolt dologi jogoknál a jogosított igényét a tulajdonos tűrési kötelme teljes mértékben abszorbeálja és igy a képzelt sűrített kötelemmel szemben nem áll korrespondeáló jogosítvány. A tulajdonos és dologi jogosított közötti jogviszonyon felül mutatkozó „abszolút" igény mint kisérő jelenség valóban miben sem különbözik minőségére a kötelmi viszonyoknál is mutatkozó védettségtől. Az is csak optikai csalódás, hogy ily jogviszonyoknál a jogosultat harmadik személy a dolog feletti uralmában a dologi jog folyományaként nem háborgathatja, mert e respektálási kötelezettség nem a speciális korlátolt dologi joghoz fű6) M. Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok 1937. V. évf. 2. Sz. 314. 1.