Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A könyvkövetelés elzálogosítása

A KÖNYVKÖVETELÉS ELZÁLOGOSÍTÁSA. 31 Ezt az előadói javaslatot, mely jogi indokolásában is több tévedést tartalmaz, az értekezlet azzal vetette el, hogy a javaslat szóban forgó cikkében lévő rendelkezés a kereskedelmi szokást szentesíti. A kereskedelmi és általában a forgalmi életben a forgalmi szokásokat szentesítő jogszabályok igen nagy jelentőséggel bírnak. Gondoljunk csak a váltójog szabályainak kifejlődésére, amelyek nem az elméleti jogászok produktumai. Az elmélet csak a gyakorlati élet által felállított szabályokat, — melyek már döntő szerepet játszottak az életben, — igyekezett a jogrendszerbe harmonikusan beállítani. Ennek folytán a forgalmi szokások fennforgására történő hivatkozás önmagában is kellő érvül szolgál valamely tételes jogszabály megalkotására. Ebből viszont következik, hogy az értekezletnek a kereskedelmi könyveken alapuló követelések elzálogosítását megengedő állásfoglalását helyesnek kell elismernünk, mert a magyar kereskedelmi életben meglévő szokást foglalt tételes szabályba. Az értekezleten lezajlott erős vita azonban élesen rávilágít már arra, hogy itt egy különös jogintézményről van szó, amelynek sajátos tulajdonságai ma is érdeklődésre számíthatnak különösképen azért, mert a Kt. megalkotásának idejétől eltelt, több mint 60 év a forgalmi élet ügyletei tudományos magyarázatában hatalmas fejlődést hozott. 2) A kereskedelmi könyvköveíelések elzálogosítása jogi természetének megállapításánál nyilvánvalóan magából a tör' vény szövegéből kell kiindulnunk részint azért, mert ez a tételes szabály, amelyhez a gyakorlati életnek alkalmazkodnia kell, részint pedig azért, mert maga a tételes szabály a kereskedelmi életben lévő szokást szentesített. A Kt 304 §-t jogszabálymagyarázatilag a következő részekre kell bontanunk : a) minden kereskedelmi könyven alapuló követelés elzálogosítható. Nincs tehát korlátozva az elzálogosítás a készpénzkövetelésre, s így lehetséges árura, ingó dologra vagy bármely más szolgáltatásra vonatkozó könyvkövetelést is elzálogosítani. Alábbiakban csak az alaptípussal : a készpénzkövetelések elzálogosításával fogunk foglalkozni. b) Az elzálogosítási nyilatkozattal ellátott könyvkivonatnak a záloghitelező részére való átadása, továbbá az elzálogosítás tényének a kereskedelmi könyvekben történő feljegyzése, a zálogjog megállapításának érvényességi kelléke. E kellékek egyikének elmaradása is meggátolja a zálogjog érvényes létrejöttét. c) E szakasz rendelkezései dologjogi jellegűek. Ugyanis a könyvkivonat kiállítása és a záloghitelező részére történt átadása, valamint az elzálogolás tényének a zálogba adott követelésnél való feljegyzése magát a zálogjogot alapítja meg, ami pedig dologjogi intézmény. E dologjogi szerződést meg