Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A Felvidék visszacsatolásának némely közjogi vonatkozásairól

A FELVIDÉK VISSZACSATOLÁSA. 357 téves. Tévességét legeklatánsabban bizonyítja magának a bizottsági jelentésnek a következő része: „ . .. a választott bírósági ítélet érdemileg jogi természeténél fogva felül nem vizsgálható res judicatát képez, melynek ilyetén elfot. adására az ország magát már a priori akkor elkötelezte, mikor a választott bíróság eszméjét elfogadta". Még a javaslat beterjesztése előtt a két érdekelt kormány közt levélváltás folyt, amelyben egyetértőleg kijelentették, hogy a „Halastó körüli területen fennállott határvitát a választott bíróságnak 1902. szeptember 12-én kelt ítéletével végleg elintézettnek tekintik". Ezt az iratváltást a m. kir. kormány a becikkelyezést kérő javaslathoz csatolta. (1901—1906. évi képviselőházi irományok, VIII. köt. 275. szám). * * * Rátérve ezek után arra, hogy az eddigiekben ismertetett jogelvek hogyan érvényesülnek abban az egy törvényben, amellyel országgyűlésünk a Felvidék visszacsatolására eddig2) reagált: a pontosság kedvéért előre kell bocsátanom, hogy a törvényszöveg mint ilyen, még rendelkezésemre nem áll. Ezért alábbi szerény észrevételeim a törvénynek még csak törvényjavaslati szövegén alapulnak, mégpedig azon a szövegen, amelyet a képviselőház közjogi és pénzügyi bizottságának „együttes jelentése" tartalmaz. Az országgyűlés mindkét házának egybehangzó határozata folytán kétségtelennek látszik, hogy a törvénynek is ez lesz a végleges szövege. Témánknak, — az országhatár megállapításának, — szempontjából a törvénynek, — amely mindössze egy bevezető részből és hét paragrafusból áll, — csak a címe, továbbá bevezető része és 1. §-a jön tekintetbe. A cím a következő: „Törvényjavaslat a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesiléséről". E szövegezésben jogilag legfontosabb ez a szó: „visszacsatolt". Ez nyilván azt jelenti, hogy a visszacsatolás máris megvan. A bevezető rész igen szépen, a történelmi pillanathoz illő sollemnis, fohászszerü szavakkal juttatja kifejezésre a törvényhozásnak háláját a Gondviselés iránt azért, hogy „az elszakított Felvidék... visszatérhetett a Magyar Szent Korona testébe". Az 1. §. előrebocsájtja, hogy a törvényhozás tudomásul veszi a magyar királyi kormánynak a döntőbíróság igénybevételére vonatkozó intézkedéseit, ennekfolytán a döntőbíróságnak döntését elfogadja és „a döntőbírósági határozat értelmében a Magyarország> ak ítélt felvidéki területeket a Magyar Állam területéhez visszacsatolja". 2) E sorokat 1938. november 20-án írom.