Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - Valótlan adatok előadása a szemérem elleni bűncselekményekkel kapcsolatban

350 DR. SZRUB1ÁN DEZSŐ elment a rendőrkapitányságra s ott elmondta azt, hogy a cukrász becsalta őket üzletébe, a kiszolgáló asztal mögött lehúzta ruhájukat s fajtalankodott velük. A nyomozás megállapította azt, hogy a kiszolgáló asztal úgy fekszik, hogy amögé minden belépő vásárló beláthat, továbbá a leányok által jelzett időpontban a cukrász családja is otthon volt s abban a szobában tartózkodott, amely az üzlethelyiséggel szomszédos és amelynek ajtaja bármely percben kinyílhatott volna. 4.) Az alábbi eset annak bizonyítására szolgál, hogy a primitív agyú emberek, hisztériás képzelőtehetsége mily módon termel ki szemérem elleni erőszakot. Egy pincér, munkájából hazamenet, egy külvárosi üres telken haladt keresztül, amikor játszadozó gyermekek csoportjára akadt. A gyerekek körülvették s arra kérték, hogy vegye őket a hátára. A pincér egy négy-öt éves leánykát fel is vett a hátára, s a gyereket, hogy le ne essen, tenyerével hátranyúlva meg is támasztotta s így annak üllepét is megérintette. A többi gyerek nagy zsivajjal követte. A lármára előkerült a pincér hátán lévő leányka anyja, aki a helyzetet látva, rendőrért szaladt és azt állította, hogy a pincér a gyerek szeméremszerveit fogdosta s bizonyára el is akarta vinni valahova. * * * Áttérve most a felnőttek által koholt feljelentések okaira, azt fogjuk látni, hogy azoknál egy bizonyos rész erejéig az okok azonosak a gyerekek (fiatalkorúak) előadásainál észlelt okokkaL E kitalált mesék a legtöbbször tulajdonképen igazolás céljából készülnek azok részerői, akiknek érdekükben áll az, hogy az otthontól vagy a szolgálatból való indokolatlan elmaradást a számonkérésre hivatottak előtt mentegessék. A leggyakrabban fordul ez elő cselédeknél, még szülői ellenőrzés alatt álló családtagoknál, sőt férjüknek felelősséggel tartozó asszonyoknál is. A sértettként szereplő nő feljelentéséhez a legtöbbször rejtett érdek fűződik. A feljelentést részben saját elhatározásából teszi meg, részben mások biztatására, sőt felbujtására A biztatást a rokoni és ismeretségi kör tagjai nyújtják, a felbujtás a legtöbbször az anyától, ritkábban az apától indul ki. A biztatás esetével akkor találkozunk, amikor a nő hamis tényállást közöl környezetével, de az, az ő előadásában az ő igazát tünteti fel, s így a jóhiszemű hallgatókat arra készteti, hogy igazának elérésére késztessék. A felbujtók ezzel szemben tisztában vannak azzal, hogy sérelem nem történt, de azért mégis, — a legtöbbször valamely vagyoi előny elérés érdekében a feljelentés megtételére bujtják fel a hozzájuk tartozó személyt. Teszik ezt akkor is, amikor a feljelentő és feljelntett között semmiféle érintkezés se volt, de a felbujtási bosszuérzetük sugallja.