Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9-10. szám - A közszerzemény

A KÖZSZERZEMÉNY. 335 Ellenben nem veszi honorácioroknak és ezért törvényes alapon közszerzeményi követelésben részesíti azokat az értelmi foglalkozásokat, amelyeknek képesítése az akadémiai egyetemi iskolázottsággal nem egyenlő.. Ilyenek: az elemi iskolai tanító,10) a bírói kezelői hivatalnok,11) a telekkönyvvezető,11*) a háború alatt fegyveres szolgálatra bevonult tartalékos tisztek12) és így tovább. Nincs akadálya annak, hogy azok a társadalmi osztályok, illetve az oly foglalkozásúak, akik törvénynél fogva közszerzeményi követelésben nem részesülnek, házassági vagyonjogi szerződéssel kikössék, hogy egymást szerzeményben akarják részesíteni. A házastársak között ügyletileg létesült általános vagyonközösségre, úgyszintén a szerződésileg kikötött közszerzeményre is a törvényen alapuló közszerzemény szabályai alkalmazandók.13) Abban a tekintetben, vájjon a házastársakat közszerzeményi követelés megilleti-e vagy sem, a férjnek a házasság megkötésekor bírt állása14) és ott, ahol ez is szükséges, illetve a közszerzeménykövetelés keletkezésének az egyik alkotó eleme, a férjnek a házasságkötés idejében bírt lakhelye az irányadó.15) Oly házasfeleknél, akiknél törvényes alapú közszerzeménynek helye nincsen, közszerzeményi követelés keletkezik ennek dacára is, ha a házastársak a közszerzeményt kikötötték, ha a szerzésnek a kizárólagos alapja a nőnek a vagyona,16) végül, ha a nő az illető vagyontárgy vételi vagy egyébként visszterhes szerződésébe szerzőtársnak vétetett be. Kétség esetében mindaddig, amíg az ellenkezőre utaló adatok be nem bizonyulnak, alanyilag is, tárgyilag is a közszerzeményi vélelemből kell kiindulni.1'1) Ez azt jelenti, hogy az ellenkezőre utaló adatok bebizonyításáig irányadónak veendő, hogy a házastársakat a közszerzeményi igény megilleti, továbbá, hogy 10) K. 1157/1910. MD. IV. 178. 11) K. 5834/1916. MDT. XI. 90. "a) K. 4445/1931. MT. XI. 90. 12) K. 5561/1930. MDT. XXIV. 160. 13) A 19. sz. T. Ü. H., továbbá K. 441/1913. MD. VIII. 25 14j A 14. sz. EH. szerint, ha a házastársak jászkúnok voltak és a házasságot is a jászkún területen kötötték, a közszerzeményre nézve is a jászkún statútum irányadó. A 15. sz. EH. viszont azt mondja ki, hogy arra nézve, hogy a nőnek pusztán a házasság alapján van-e közszerzeményi igénye, rendszerint a férjnek a házasságkötés idejében fennállott személyi állapota az irányadó. 15) Arg. K. 7446/1930. 16) A 345. sz. EH. szerint a jász asszony a jászkún statútumok szerint közszerző csak azokban az esetekben lehet, amelyekben a nemes férj felesége közszerző lehet: ha tudniillik a házasfelek abban állapodtak meg, hogy amit a házasság tartama alatt szereznek, közszerzemény legyen; vagy, ha a szerzésre vonatkozó okiratban a feleség is mint szerző szerepel vagy végül, ha a szerzés alapjául a feleség vagyona szolgál. 17) K. 7698/1900., K. 3189/1912.