Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A könyvkövetelés elzálogosítása

SZEMLE. 327 másodelnöke, Köves Emil székesfehérvári törvényszéki elnök, Csajághy Károly a veszprémi, Mendelényi László a pestvidéki törvényszék elnöke. Székesfehérvárt Shvoy Lajos piispük, Széchenyi Viktor főispán, Kaltenecker Viktor felsőházi tag, az ügyvédi kamara elnöke, Ecsedy József alispán és Farkas Sándor polgármester képviselték. A közgyűlést Csajághy Károly társelnök nyitotta meg. Ezután Töreky Géza Kúriai elnök előadása következett. Szent István jogalkotásáról tartott nagyszabású jogtörténeti előadást. Az előadás után az adminisztratív közgyűlés következett, ahol bemutatták a zárszámadást és az 1939. évi közgyűlés helyéül Szombathelyt jelölték ki. Az indítványok során tárgyalták a bíró talár bevezetésének kérdését. Ugy döntöttek, hogy felkérik az igazságügyminisztert a bírói talár bevezetésére. Az általános tisztújítás során elnökké Vladár Gábor titkos tanácsost választották meg, akit Dabasi Halász Lajos koronaügyész üdvözölt. Nemzetközi Ügyvédunio (Union Internationale des Avocits) IX.-ik kongresszusát szeptember 6—8-án tartotta Budapesten. A kongresszus megnyitó díszülésén előbb Káinoki Bedő Sándor m. kir. udvari _tanácsos, elnök üdvözölte a megjelent külföldi vendégeket és dr. Mikecz Ödön igazságügyminisztert, ki francia nyelven tartolt beszéddel válaszolt. A kongresszuson a következő tárgyak szerepeitek. A .szegényjog szervezete. Az ügyvéd szerepe a tanubizonyítás lefolytatásában. Az ügyédi hivatás biztosítékai és immunitása : a hivatásbeli titoktartás az országhatáron túl. Az ellenséges javak a hadviselő országokban. A kari becsület törvénykönyve. Az ügyvédjóléti és nyugdíjkérdések. A nemzeti kamaráknak — az Unió tagjainak — jelentései az ügyvédség helyzetéről és esetleges kívánalmairól Magyarország alkotmányjogi szervezete és törvényalkotásának jellegzetes vonásai. A váltó-és csekktörványek egyesítése. Az idegenek jogállása Franciaországban. A bizonyítás szokásjogi módja az amerikai rendtartásokban. A társadalmi és gazdasági élet, valamint az állam alakulása és az ügyvédség ^problémája. A legközelebbi nemzetközi gyűlés elnökévé egyhangúlag Komarnicki Román ügyvéd választatott meg. * Az International Law Association amsterdami kongresszusa. A nemzetközi jog tudósai reprezentáns egyesületük 40 éves fennállása óta aligha ültek össze szomorúbb külső körülmények között arra, hogy a nemzetközi jog legégetőbb problémáit megvitassák. Annál nagyobb elismeréssel kell azonban az egész civilizált világ jogászközönségének adózni az egyesület kitűnő vezérkarának nemes és önfeláldozó tevékenysége előtt, amellyel a nemzetközi jognak és így a békének és igazságnak gondolatát propagálják az egész világon. Az egész világ szinpáíiája kíséri az egyesület működését, mert minden civilizált nemzet meg van győződve arról, hogy egyedül a jog és igazság eszméjének maradéktalan érvényrejutása hozhatja meg az igazi és tartós békét. A szept. elején Amsterdamban tartott kongresszuson magyar részről Auer Pál és Czigler István vettek^ részt. Jogegységi döntések. A m. kir. Kúriának váltó-, kereskedelmi- és csődügyekben, továbbá a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsai október hó 24. napjára kitűzött ülésükben a következő vitás elvi kérdést fogják eldönteni: „Az 1926: XVI. tc. rendelkezései alkalmazhatók-e olyan magánalkalmazotti nyugdíjak átértékelésére is, amelyek élvezetéhez az alkalmazott joga a törvény életbelépése után nyilt meg ?" A m. kir. Kúriának közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsa október hó 17. napjára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: „A Te. 12. §-ában a keresetlevél áttételére vonatkozóan foglalt rendelkezés alkalmazható-e a fizetési meghagyásos el-