Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A könyvkövetelés elzálogosítása

306 DR. SZENTMIKLÓSI ISTVÁN 29) Fizetést is csak azért nem követelhet, mert az Optk. 1428. §-át egé­szen szolgai módon lemásoló PHT. 92. sz. alatti 33. sz. T. H. szerint az adóslevél megsemmisítése előtt az adós csak letételre kötelezhető. — Magán­jogászaink és ker. jogászaink tanításából az következne, hogy az értékpapírt nem képező adóslevél elveszte esetén már ma is a MMT. jav. 1253. §. volna alkal­mazandó, mint amelynek szabályai a tudomány mai álláspontjából önként követ­keznek. — A 33. T. H. helytelen ugyan, de sajnos létezik. Ha ez az orvosi nyelven szólva „corpus alienum" nem volna jogunkban, úgy a közönséges okirat elvesztője nemcsak perelhetae, de fizetést is követelhetne. Miután pedig szerintem a jogrendszer egészétől idegen 33. T. H. analógia útján ki nem terjeszthető, a könyvkivonatot elvesztett záloghitelező nemcsak letétbehelyezést, hanem fizetést is követelhetne megsemmisítés nélkül. — De még ez a 33. T. H. is helyesen hangsúlyozza a különbséget ép. és közönséges okirat között. Értékpapír elveszte, esetén a per meg sem^ indítható annak megsemmisítése előtt. 30) Ha már a 33. T. H. majdnem értékpapírrá tette az egyszerű adós­levelet, úgy plus quam értékpapírrá fogja azt tenni a MMT. jav. igen szeren­csétlenül szövegezett 901. §-a. — Mert ez még a megsemmisítés lehetőségét is kizárja. A szöveg szavai szerint, ha a követelésről kiállított okirat pl. elég vagy a Dunába esik, úgy a követelés felszabadul a zálog alól, mert hiszen az okiratot a MMT. 854. §. szerint, melyre a 901. §. utal visszaszerezni nem lehet. — Az ingóval való ez az azonosítás azonban teljesen indokolatlan. A 854. §-nál maga a zálogtárgy vész el, ha tehát azt a hitelező meg nem szerzi, nincs miből magát kielégítenie, az okirat elveszte azonban a zálog tárgyát, a követelést, vagy egyéb jogot, nem szünteti meg, a kielégítés lehetősége tehát fennmaradna, nincs tehát értelme, hegy az okirat elveszte meghiúsítsa a jog érvényesítését. — Ha a MMT. jav. 901. §. életbelép úgy az egyszerű okirat elvesztéséhez súlyosabb — mert irreparabilis — jogkövetkezmények fognak fűződni, mint az értékpapír elveszté­séhez, amely — megsemmisítéssel — mégis csak orvosolható. — Reméljük, a MMT. jav. 901. §. szövege még meg fog változni. 31) Wolff—Ehrenberg 74. oldal. — Gierke 172. oldal. — Hoeniger, Dis­kontierung von Buchforderungen. >CA NÉMET HÁZASSÁGFELBONTÁSI JOG ÚJJÁALAKÍT A SA. Irta: DR. SZENTMIKLÓSI ISTVÁN kir. járásbíró. A házasságjogi normák változása majdnem minden esetben az illető társadalom világnézetének változásával kapcsolatos. Amint valamely társadalom házassági jogintézménye az illető társadalom világnézetét tükrözi, úgy a házassági jogszabályok s azok változása az illető társadalom világnézetének vetülete­ként jelentkezik. Már pedig, ha a házassági jogszabályok világ­nézetet demonstrálnak, mennyivel inkább áll ez a tétel a házas­ságfelbontási jog szabályaira. A 19. század második felében és századunk első negyedé­ben életbelépett házassági törvények jobbára megszüntették a különböző felekezeti házassági joguralmat. A házasságot, többé­kevésbbé, kivonták sacralis jellegéből s úgy a házasság meg­kötését, mint a házasságok feletti bíráskodást állami feladatnak tekintették. Ezek a törvények a házasságot elvileg egész életre kötött, de kivételesen felbontható életközösségként szabályozták,, aminek folytán áthidalhatatlan elvi ellentétbe kerültek a kánon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom