Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1-2. szám - A korlátolt felelősségű társaság taggyűlési határozatának a megtámadása

A KFT. TAGGYŰLÉSI HATÁROZATAINAK MEGTÁMADÁSA. 15 nem alkalmas. (Bp. T. 1956. november 28. P. VI. 7024/1936.) Megtámadási keresetei nem csak minden tag, hanem tagságára tekintet nélkül minden ügyvezető és felügyelő is indíthat. A törvény kiemeli, hogy „az ügyvezető, vagy felügyelő a határozatot abban az esetben is megtámadhatja, ha végrehajtása az ő terhére büntetéssel, vagy kártérítő kötelezettséggel járna." Nem világos, mire való ennek a kiemelése, mert csak a törvénybe, vagy az alapszabályokba ütköző határozatok végrehajtásaért fenyegetheti büntetés, vagy kártérítési felelősség az üzletvezetőt, vagy felügyelőt. Minden más esetben a rendes kereskedői gondosság elmulasztásából eredő kártérítési (59. §.) kötelezettségüket elháríthatják azzal, hogy a közgyűlés határozatára (57. §.) hivatkoznak. Ily esetben legfeljebb még az jöhet szóba, hogy az üzletvezetők a taggyűlésnek a kellő előterjesztéseket tették-e s felvilágosításokat adtak-e. A törvénybe s az alapszabályokba ütköző határozatokat pedig az ügyvezetők és felügyelők feltétlenül megtámadhatják tekintet nélkül arra, hogy rájuk nézve a végrehajtás mily következményekkel járna. így van ez, midőn a 55. és 54. §-ok a törzstőke és a tartalékok fedezésére szükséges vagyonból történő fizetésekért (110. §. 4. p.) s az 59. §. a törvény, vagy szerződésellenes vagyonfelosztásért, törzsbetét s pótbefizetés visszaadásért, kamat, vagy nyereségrészesedés fizetésért, a társasági saját üzletrész megszerzéseért, zálogbavételeért, vagy levonásaért állapít meg felelősséget. Az oly határozatokat különben, amelyeknek végrehajtásáért kártérítési felelősség, vagy büntetés terhelné az ügyvezetőt, vagy felügyelőt, végrehajtani sem kötelesek. A német kereskedelmi törvény 271. §-ának utolsó bekezdésében a megkülönböztetésre azért volt szükség, mert az általános megtámadási jog nem az egyes igazgatósági tagokat, hanem csak az igazgatóságot (Vorsíand) mint testületet illette meg, az igazgatóság és a felügyelőbizottság egyet tagjai pedig csak akkor támadhatták meg a határozatot, ha végrehajtásáért büntetés, vagy kártérítési felelősség fenyegethette őket. A kft.ról szóló német törvényben nincs megfelelő rendelkezés, (v.ö. Hachenburg. §. 45. A. 22.) A keresetet annál a kir. törvényszéknél kell benyújtani, amelynél a kft. bejegyzése történt (125. §; Pp. 2. §. b. p., 55. §.). A per a Pp. rendes szabályai szerint folyik s a törvényszék ítélete ellen minden esetben (értékre tekintet nélkül) a kir. ítélőtáblához felebbezésnek s ennek az ítélete ellen a kir. Kúriához felülvizsgálatnak van helye (Pp. 2 §. 6. p., 759. §. Te. 24., 57. §.). A keresetet a társaság ellen kell indítani s ezt rendszerint az ügyvezetők képviselik (51. §. 1. bek.). De ha a pert, ügyvezető indítja, a felügyelőbizotíság, ennek hiányában pedig, vagy, ha „a pert valamennyi ügyvezető és valamennyi fel-